A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Sándor Ottóné: Ifjúsági olvasószolgálat a kerületi könyvtárakban
И. Az ifjúsági szolgálat tapasztalatai 1. Az ifjúsági szolgálat szervezeti keretei A könyvtári ifjúsági munka következő alternatívái ismeretesek: 1. Ifjúsági részleg vagy polc a gyermekkönyvtárban 2. Ifjúsági részleg vagy polc a felnőttkönyvtárban 3. A gyermek-, az ifjúsági, és a felnőtt könyvtár házközössége, s ővezetenkénti elkülönítése, „közbeeső részleg” vagy átmeneti részleg 4. Önálló ifjúsági könyvtár 5. Kulturális intézményekben létesítendő ifjúsági könyvtár5 6 Valamennyi esetben a fiatalokkal külön személy foglalkozik, aki megfelelő felkészültséggel és adottságokkal rendelkezik. Ezekbe a könyvtárakba beiratkozó fiatalok alsó korhatára 14 óv. Az ifjúsági polc volt a legelterjedtebb hazánkban, így hálózatunkban is. A szabadpolcra való áttérés idején különböző állományrészekből emeltek ki ide könyveket, — a fiatalok érdeklődési körének, ízlésének megfelelően a könyvtárosok, de természetesen szabadon választhatott mindenki a teljes állományból. Már ezelőtt is törekedtek a könyvtárak a fiatalokkal való megkülönböztetett foglalkozási formák kialakítására. Ezt bizonyítja 1954-től a Gutenberg téri könyvtárban működő ifjúsági pult. Itt a zárt polc mellett külön kölcsönző pultnál adta az ifjúsági felelős a fiataloknak a könyvet és külön lejáratban tartották a korosztály tasakjait is. A szabadpolcra való áttérés után megszűnt az ifjúsági pult, felváltotta a már említett ifjúsági polc, amely azonban nem volt hosszú életű könyvtárainkban. Kedveltebb helyette az alkalmi könyvkiállítás, vagy a könyvkiemelés. A 15 évesek átvezetésekor, osztálylátogatások alkalmával stb. ezek könnyítik meg a kezdeti könyvválasztást. Elterjedt egy speciális állandó könyvkiemelés: az ajánlott és kötelező irodalom különválasztása az irodalmi tanulmánykötetekkel együtt. Bár a neve nem ifjúsági polc, használói szinte kizárólag a fiatalok. Ifjúsági Házban alakult könyvtár Szegeden és Miskolcon, ifjúsági olvasóterem nyílt Újpesten a Derkovits Ifjúsági Házban. Néhány pozitív és negatív tapasztalat egyaránt ismeretes, a munka értékelő összegezése azonban még hiányzik. A jövőre vonatkozó elképzelések az „Alapelvek és követelmények a közművelődési könyvtárak távlati fejlesztéséhez” című dokumentumban a következőképpen fogalmazódnak meg az „A” típusú könyvtár esetében: „dokumentumanyagára támaszkodva, ahhoz kapcsolódva a sajátos könyvtári tevékenységi körön belül irodalmi-művészeti- tudományos népszerűsítő, közönségnevelő tevékenységet lát el (pl. előadások, előadás- sorozatok, szemináriumok, ankétok, konzultációk, stb.). E tevékenység keretében ifjúsági szolgálatot tart fenn.”8 A „B” típusú könyvtár az „A” típushoz hasonlóan ugyancsak működtet ifjúsági szolgálatot. Sallai István a következőket írja az ifjúsági szolgálat elhelyezésére vonatkozóan: ,,. .. A szakosított terek rendszerét egy olyan általános olvasói tér előzi meg, amelyben kiemelt, népszerű irodalom, ifjúsági szolgálat kap helyet, anélkül azonban, hogy külön ifjúsági könyvtárat hoznánk létre. (Amennyiben az ifjúság érdeklődése túlmegy a számára iemelt állományon, természetesen minden korlátozás nélkül használhatja a könyvtár teljes egészét.)”7 5 Könyves Tóth Lilla: A 14 éven felüli ifjúság könyvtári ellátása a közművelődési könyvtárakban . Áttekintés a külföldi gyakorlatról. KMK Bp. 1971. 11. 1. 6 Alapelvek és követelmények a közművelődési könyvtárak távlati tervezéséhez. 16. 1. 7 Sallai István: Űj magyar könyvtárépületek térrendszere. Könyvtári Figyelő 1972/3. sz. 285. 1. 210
