A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1972/73. évi jelentése - I. A központi könyvtár tevékenysége
gráfiák, szótárak, az első világháború előtti, majd a két háború közötti magyar szociológia és szociográfiai irodalom alapvető munkáival és egyéb segédkönyvekkel. Megteremtették az olvasószolgálat technikai feltételeit, s bár a jelentés időszakában még ideiglenes, a forgalom elől elzárt helyiségben működtek, fél év alatt 36 kutató 83 kötetet használt az osztályon és számos külföldi látogatót is kalauzoltak. Folytatták a bibliográfiák és egyéb publikációk szerkesztési munkáit. Kiadásra előkészítették ,,A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája” 2. kötetét, valamint folytatták e munka 3. kötetéhez az 1880— 1919 közötti magyar monografikus szociológiai irodalom címanyagának gyűjtését. A korábban megkezdett „Tájékoztató külföldi szociológiai folyóiratokról”, a „Szociológiai Információ”, valamint a „Tematikus szociológiai kisbibliográfiák” című sorozat több füzetét kiadták. Tovább folyik a szociológusok kataszterének fejlesztése is. Tájékoztató munka A jelentés időszakában az olvasószolgálat tájékoztató csoportja a helyszínen, valamint telefonon és levelezés útján többezer esetben adott választ a legkülönfélébb kérdésekre, ill. bocsátotta rendelkezésre az információs forrást, vagy irányította a kérdezőt az illetékes intézményhez. A tájékoztatást igénylő olvasóknak széles volt a tábora: beletartozott a tanulmányi versenyfeladatot készítő középiskolás, a vizsgázó egyetemista ugyanúgy, mint a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanár, a kutató, a párt vagy szakszervezeti funkcionárius, az újságíró, a lektor stb. Közülük az új olvasókat a könyvtárhasználat, a katalógusrendszerben való eligazodásban is segíteni kellett. Az információt igénylők között számos intézmény is szerepelt: a tömegkommunikációs szervek, követségek, könyvtárak, könyvkiadók, színházak stb. E heterogén olvasótábornak megfelelően a kérdések jellege is sokrétű volt. Vezettek köztük a történelemre, a társadalomtudományokra, a szociológia körébe tartozó témákra, valamint a munkásmozgalom történetére, az irodalomtudományra és művészetekre vonatkozó kérdések. Ugrásszerűen nőtt az évfordulókra (legyen az személy vagy esemény) irányuló kérdések száma, közülük érdekes volt pl. 1972-ben egyhetes anyag- gyűjtéssel készült összeállítás a Petőfi utóéletével foglalkozó bibliográfiákból és dokumentumokból. ízelítőül néhány téma, amelyekre levélben adtunk tájékoztatást: R. Joly párizsi kutatónak George Sand első kiadások impresszum adatai (állományunk ritkaságaiból), Koppenhágába az első árpádházi uralkodók adatai, valamint Zichy kódexünk építészeti rajzai. Néhány kiragadott referenszkérdés: Miért van oroszlán Bulgária címerében? Esztergom város nevének etimológiája, Janus Pannonius irodalom ( a TV-nek), az „ángyom- bángyom” eredete és használata (nagykátai interurbán megkeresésre), a Barátság Olajvezetékről; a négy amerikai Fulton város közül melyikben hirdette meg Churchill a hidegháborút? Janosík szlovák népi hősről, a piros-fehér-zöld nemzeti szín eredetéről, a magát Nemecsek modelljének hirdető szédelgő pereskedéséhez cáfolati anyag (a VIII. kér. Tanács Népművelési Osztályának); Hess András irodalom (a Magyarország c. lapnak); Robin Hood történeti háttere és irodalmi feldolgozásai; vitorláshajók illusztrációi (a TV-nek); az első magyar felsőbb leányiskola alapítási dátuma; a Szír álnevű partizán kiléte; Magyarország külkereskedelmi mérlege; a keresztényszocialista és kereszténydemokrata kifejezések eredete; Victor Hugo egy, a kérdező által tíz évvel ezelőtt hallott versének címe (Tatabányai Tröszttől interurbán); a „szövetkezet” szó eredete; Benjamin Franklin végrendeletének eredeti szövege; az örménység sorsa Törökországban; az amerikai felsőoktatási rendszer felépítése; cigánykérdés a szomszédos országokban; Nyíregyháza címere; a mikrobiológia és az ipar kölcsönhatása stb. Könyvanyagot kértek a világ kőolaj termeléséről, a népesség23
