A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Vándor Katalin: Az olvasók lemorzsolódásának okai a 9. sz. kerületi könyvtárban
A tartósan szünetelők között ismét magas a vezetők száma — magasabb beiratkozási arányuknál. A jelenség okait nem tudjuk, de ennek a csoportnak olyan adottságai vannak — melynek alapján feltételezhető a rendszeres olvasás, könyvvásárlás, baráti csere. A VIZSGÁLT OLVASÓK MEGOSZLÁSA TAGSÁGI IDEJÜK SZERINT %-BAN Év összes beiratkozott összes szünetelő Ideiglenesen szünetelő Tartósan szünetelő 1 éve tag 12,6 22,6 19,0 24,8 2 éve tag 20,5 25,2 23,5 27,1 3 éve tag 14,7 12,5 12,9 12,0 4 éve tag 8,3 8,3 6,9 8,4 5 éve tag 8,2 8,1 10,1 6,7 6 évnél több 35,7 23,3 27,6 20,0 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 A táblázat szerint az egy-két éves tagságú olvasóink közül kerül ki a legtöbb ideiglenesen és tartósan szünetelő. A régi olvasók esetében többnyire mindenütt csökkenés tapasztalható. Mi lehet ennek az oka? A kérdőíves felmérés során találkoztunk azzal a kölcsönzői típussal, aki csak egy-két, számára szükséges könyv kölcsönzése miatt keresett fel bennünket. Számuk azonban nem olyan jelentős, hogy ezt az eltolódást teljes mértékben indokolná, különösen ha a már két éves tagságii olvasókat vesszük figyelembe. A gyakori szünetelés, illetve végső soron a lemorzsolódás adódhat abból, hogy az olvasók „csalódtak a könyvtárban.” (A nem megfelelő könyvek kiválasztásán keresztül az állományban, vagy általában az állományban, esetleg a könyvtári légkör tekintetében.) Gyakran előfordul, hogy olvasóink kulturális igényeiben csökkenés vagy változás következik be. Az elmaradásnak gyakran olyan mély mozgatórugói vannak, hogy azok az olvasóban sokszor nem is tudatosulnak. Mik lehetnek ezek a motívumok ? Legáltalánosabban talán úgy fogalmazhatnánk, hogy az olvasó kikerül abból a társadalmi csoportból, vagy környezetből, amely olvasásra inspirálta pl. iskola befejezése, új munkahely, többlet munka, új szabadidő elfoglaltság, megváltozott, vagy elmaradt baráti társaság, az általános érdeklődés leszűkülése, szakmai érdeklődés túlsúlyba kerülése, családalapítás és a velejáró gondok. Aki beiratkozik a könyvtárba, eljut egy bizonyos fokra, de ez nem egyenlő a rendszeres olvasással, önműveléssel, mert az életmódban bekövetkező bármely változás befolyásolhatja, s a lemorzsolódásnál ennek döntő szerepe van. Sajnos az olvasóvá nevelés nem hónapok, hanem a legtöbb esetben hosszú évek munkája, — így ezt a feladatot a könyvtár teljes egészében magára vállalni nem tudja. Részünkről a legfontosabb, hogy az objektív tényezők tekintetében optimális feltételeket teremtsünk, (állomány- annak feltárása, tájékozódás elősegítése, ajánló bibliográfiák, könyvjegyzékek stb.) valamint, hogy minden egyes alkalmat, kölcsönzést, kihasználjunk a cél érdekében. Az olvasóvá nevelés tevékenységében egyformán nagy szerep jut a szülőknek, az óvodának, a gyermek és iskolai könyvtáraknak, az iskolai nevelésnek, (nem kötelezővé kell tenni a könyvtári tagságot, hanem nélkülözhetetlenné!), mert ebben a korban lehet megteremteni a rendszeres olvasás alapjait. A továbbiakban is, az olvasóvá nevelés, az olvasási kultúra szintjének emelése változatlanul társadalmi feladat, melynek jó részét a könyvtár igyekszik magára vállalni. 194
