A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Vándor Katalin: Az olvasók lemorzsolódásának okai a 9. sz. kerületi könyvtárban
Ezután az 1969-ben beiratkozott olvasók közül kivontam azokat, akik 1970-ben továbbra is kölcsönöztek. Ezek szerint nem iratkozott be újra 1 263 olvasó. Az 1970-es év adataihoz kiegészítésül meg kell jegyeznem, hogy a könyvtár 1970. I. hó 6-ától V. 18-áig átalakítás miatt zárva volt. Ez a tény kedvezőtlenül hatott az 1969-ben beiratkozott olvasók átiratkozására, az új olvasók számának gyarapodására és természetesen a lemorzsolódás mértékére is. Az átalakításkor bővült a könyvtár új, tágasabb olvasóteremmel és folyóiratolvasóval. Jelenlegi statisztikai rendszerünk az olvasónaplóban nem regisztrálja, ha valaki több éves szünetelés után tér vissza a könyvtárba. Ezt csak az olvasó tasakjáról lehet megállapítani. Bár ez a jelenség nem gyakori, (a visszatérés aránya a szünetelés kezdetétől számított idő növekedésével csökken, míg ez a folyamat szinte teljesen leáll) mégis bizonyos fokig pontatlanná teszi számításaimat. Pontatlanságot okoznak az ún. „párhuzamos beiratkozások” is, amikor az olvasó nem kéri előző tasakját, (elfelejti vagy nem tudja, hogy megőriztük) és új tasakot tölt ki visszatérésekor. EGYÉB STATISZTIKAI ADATOK 1970 1971 Egy beírt olvasóra jutó könyv 9,86 8,84 Új beszerzésből egy olvasóra jutó könyv 0,81 0,93 Kölcsönzési napok 164 259 Kölcsönzési esetek 37 112 64 541 Kölcsönzött kötetek 122 443 215 748 Olvasótermi látogatók összesen 3 233 6 249 Helyben olvasott könyvek 3 153 6 213 III. A vizsgálat módszerei A lemorzsolódás okainak felmérése kérdőívvel A kérdőíveket az 1972-es év elején küldtük el azoknak az olvasóknak, akik 1971-re nem hosszabbították meg tagságukat.Ez elméletileg egyéves szünetelést jelent. Azonban sok olvasó már az 1970-es év elejétől nem kölcsönzött, (bár 1970-re beiratkozott) tehát 1972 elején nem egyéves szünetelő, hanem kétéves. A szünetelés idejének heterogén összetétele ellenére ezeket az olvasókat homogén sokaságnak tekintjük, azon közös tulajdonság alapján, hogy mindegyikre érvényes a több mint egyéves szünetelés. A kérdőívek összeállításakor a következő kérdésekre akartunk választ kapni: — milyen indíték, igény vagy szükséglet alapján iratkoztak be olvasóink a könyvtárba ? (A válasz esetenként magában hordozza a lemorzsolódás okát is, pl. ideiglenesen vette igénybe könyvtárunkat, amíg a közelében levőt tatarozták, csak egy bizonyos könyvet keresett, csak kötelező olvasmányt keresett, ideiglenesen lakott Budapesten stb.) — miért nem kölcsönöznek a volt olvasók jelenleg könyvtárunkból ? (Saját életükben bekövetkezett változások miatt, vagy a könyvtár valamely hibájából nem hosszabbította meg tagságát, esetleg egyéb ok miatt). Már a kérdőív összeállításakor reméltem, hogy az olvasók életmódjuk megváltozását fogják döntő többségben megjelölni az elmaradás okaként. Ez a feltevésem beigazolódott, csupán egyetlen olyan válasz érkezett, amely arra hivatkozott, hogy kizárólag a könyvtár hibájából nem hosszabbította meg tagságát. A kérdőív tartalmaz véleménykutatás jellegű kérdéseket is, melyek nem tartoznak szorosan a témához. (Mert pl. ha valaki azért maradt el a könyvtárból, mert nem volt zenehallgatási lehetősége — ezt döntő érvként nem fogadhatjuk el, mert ezzel a ténnyel a beiratkozásakor tisztában volt.) Ezeket a kérdéseket azért készítettem, hogy jobban megismerhessük olvasóink igényeit, illetve könyvtárunkról alkotott véleményüket. 178
