A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
Vándor Katalin: Az olvasók lemorzsolódásának okai a 9. sz. kerületi könyvtárban
Az olvasás folyamatosságáról és az olvasók lemorzsolódásának okairól Ballagi Ágnes is készített felmérést.2 A vizsgálat 1968-ban készült. Megállapításai: „A passzívvá váló könyvtártagoknak kisebb része az újabban beiratkozott, 1 — 2 éves tag, (ezek45%-a szakította meg az olvasás folyamatosságát ) viszont a végleg távolmaradók között arányuk magasabb, 50,5%-os volt.” Kimutatásai alapján a fiatalok közül került ki a legtöbb szünetelő. A nem szerinti megoszlásnál a férfiak térnek kevésbé vissza a könyvtárba. A foglalkozás szerinti megoszlásnál a „munkások, de főleg a főiskolások beiratkozási arányuknál nagyobb mértékben maradnak távol, azonban a tartósan távolmaradók legnagyobb arányban az általános iskolát be nem fejezett olvasók köréből kerülnek ki.” Vizsgálata alapján: „az olvasók szünetelésének közvetlen okai javarészt a könyvtáron kívüli tényezőkön alapulnak, azok az élet természetes ritmusából következnek, (átmeneti elfoglaltságok, betegség, elutazás) s ezek között olyanok is szerepelnek, amelyek az adott könyvtárból való végleges kikapcsolódásra vezetnek.” Javaslatai: — visszahívókkal való aktivizálás — rendszeres könyvtárprogpaganda A könyvtár hibájából eredő szünetelés, melyet kb. 10%-ban jelöl meg, szerinte nem a könyvtár szubjektív, hanem objektív adottságával van összefüggésben, úgymint: elégtelen könyv vásárlási keret, rossz helyiség és személyzeti viszonyok.” „A könyvtárosok feladata a szünetelés csökkentésében: lehetőségeikhez képest igen nagy figyelmet kell fordítaniok elsősorban a kezdő olvasókra, továbbá azokra, akik kevés iskolával rendelkeznek, s ezért már viszonylag kisebb kényelmetlenségek is elkedvetlenítik őket. Nagyon tapintatosnak kell lenniök a késedelmeskedők díjainak, az elveszett könyvek értékének beszedésekor. Megkülönböztetett figyelemmel biztosítsák a keresett könyv visszaérkezésekor az olvasó értesítését.” Saját felmérésem kiterjed az olvasás folyamatosságának vizsgálatára, a visszahívok hatására, valamint a passzívvá vált olvasók elmaradása okainak, lehetőségeink szerinti feltárására. Az ismertetett felmérések tapasztalatait, megállapításait igyekeztem munkám során felhasználni, illetve összevetni saját eredményeimmel. II. A vizsgálatot végző könyvtár főbb adatai Helye, szolgáltatások Felmérésemet a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 9-es számú kerületi könyvtárában végeztem, amely szabadpolcos, önálló folyóiratolvasóval, valamint olvasóteremmel rendelkezik. Gyermekrészlege nincs. Személyi feltételek: a könyvtár hat 8 órás és három 4 órás könyvtárossal rendelkezik. Kölcsönzési időben 4 — 6 könyvtáros foglalkozik az olvasókkal, közülük 1—2 tájékoztat, segít a választásban. Az olvasók 3 szépirodalmi és 3 ismeretterjesztő könyvet kölcsönözhetnek egy alkalommal. Megbízható olvasóknak szükség esetén kézikönyvtári könyvet is kiadunk egy, maximum két napra. Nyitvatartás: megegyezik a hálózatban rendszeresített nyitvatartási időkkel, tehát három nap délután, két napon pedig délelőttől kora délutánig. Az olvasóterem hétvégén is látogatható. Könyvtári tájékozódás, tájékoztatás: a könyvek szabadpolcon vannak elhelyezve, külön a szép- és szakirodalom. 2 Ballagi Ágnes: Az olvasás folyamatossága a kerületi könyvtárakban. = A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve. XIV. 1908 —(19. Bp. 1970, FSZEK .........p. 189—197. 1 76
