A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
H. Drechsler Ágnes: Üjabb kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárhálózatban
a kötetkatalógust és a folytatásaként szolgáló cédulakatalógust az utóbbiak egyelőre nem használják. Elsősorban még a könyvtárosoknak jelent segítséget, akik esetenként forgatják a tájékoztató szolgálat keretében. Mivel ez a tárgyszókatalógus nem általános jellegű, hanem kizárólag a műszaki irodalmat tárja fel, használatára egyelőre még külön kell felhívni a figyelmet. A kötetkatalógus megjelentetésének egyik célja az volt, hogy abban az esetben, ha a könyvtárban nem lenne meg a keresett könyv, a könyvtárközi kölcsönzés segítségével vegyék igénybe a műszaki részlegek anyagát. A könyvtárközi kölcsönzés ügyét nem sikerült eddig előmozdítani, ezen a helyzeten azonban segíteni lehetne, ha a technikai feltételeket központilag megteremtenék hozzá. Reméljük, hogy a műszaki részlegvezetők gyakorlata és tapasztalatainak terjesztése révén a kötetkatalógus használata előbb-utóbb általánossá válik. A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy az 5-ös és a 6-os szakcsoport forgalmazásában lassú, de előremutató az emelkedés. A VII. kerületi 2-es és a VIII. kerületi 44-es könyvtárban a műszaki tárgyszókatalógus mellett külön kiépítették a természettudományos irodalom tárgyszókatalógusát is. A tárgyszavakat a kerületi könyvtárak osztálya szakjelmutatói, az Új Könyvek tárgy- szavazása és saját tapasztalataik alapján alakították ki. Reference katalógus A tájékoztatást igénylő olvasók kérdéseit már évek óta feljegyzik a kerületi könyvtárakban meghatározott időpontban, évente egy hónapig. Ezekkel reprezentatív méréseket, olvasószolgálati figyeléseket végeznek. Újabban központilag sokszorosított ún. reference- lapokon tartják nyilván a kérdéseket és a rájuk adott válaszokat. A lerakott lapok, amelyeket katalógusként kezelnek és gondoznak, jó segédeszközt alkotnak. A katalógus használhatóságát fokozza, hogy az elmúlt három év kérdéseinek alapján sokszorosított tárgyszavas osztólapkollekció készült a hálózat részére (437 lap.) Az egyes fogalmak részletezése eszerint történt. (Pl. a földrajz tárgykörében valamennyi környező ország fővárosa külön tárgyszót alkot, miután ezek szerepeltek a kérdésekben.) Megfelelő utalólapokkal is elláttuk a kollekciót. Ezt a rendszert az esetleg menet közben felmerülő egyéb kérdések alapján könyvtáranként lehet bővíteni. Nem törekedhettünk teljességre, az eddigi igények szabták meg a határt. A kollekció a gyakorlati munka során rugalmasan használható, a szükséges osztólapokat kell csupán egyelőre besorolni, ezek sora bővíthető, kiegészíthető. A VII. kerületi 22-es könyvtárban pl. a nyomtatott tárgyszó kollekció osztólapjai mögé osztották be az odavágó kérdések irodalmát, esetenként altárgyszavakat is alkottak. Pl. Esztétika. Altárgyszavai: A visszatükrözés; A jó és rossz; A művészet szerepe és feladata. — Erkölcs. Altárgyszava: Karrierizmus. — Magyar irodalom. Altárgyszavai: A Nyugat íróiról; Szocialista irodalmunk feladatai; Szocialista realizmus; A novella- irodalom fejlődése; A 25 éves magyar líra fejlődése. Folyóiratcikkeket is besoroltak a katalógusba, és a kollekciót néhány új tárgyszóval is kiegészítették. Az I. kerületi 20-as könyvtárban általános tájékoztató katalógust építettek ki a tárgyszó-kollekció felhasználásával. Az osztólapok mögé bekerült az Eseménynaptár és 1973-tól kezdődőleg a Látóhatár bibliográfiai anyaga, ezenkívül a központi analitikus katalógus nem irodalmi vonatkozású anyaga, végül a könyvtárban felvett referensz kérdések és válaszok rögzítése. Cikk-katalógust készítettek a VIII. kerületi 44-es és a rákoskeresztúri kerületi könyvtárakban a KMK Eseménynaptár kiadványa 100 lap — 100 cikk mellékletének, majd 1973-tól ennek folytatásaként a Látóhatár tallózó folyóirat cikk bibliográfiájának felhasználásával. Az anyagot gazdagon tárgyszavazzák és felkasírozva tárják az olvasók elé. 170
