A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
H. Drechsler Ágnes: Üjabb kiegészítő katalógusok a kerületi könyvtárhálózatban
nemzetiségű. Ez a felismerés ismét bővítette a szempontok körét, mert ezután feltüntették az egyes cédulákon az illető szerző születési, halálozási dátumát és nemzetiségét. Ez utóbbi adat által ismét egy lépéssel tovább fejlődött a katalógus. Megkezdték a katalógusban szereplő költők nemzetek szerinti kigyűjtését is. A katalógus tehát az alábbi arculatot mutatja: A versek és a drámák analitikus katalógusát különválasztották. Mindenkor a szerzők nevének betűrendjében sorakoznak a cédulák. A besorolás elvei: a költő saját versei monografikus kötetekben, azután kigyűjtve a különböző antológia-kötetekből, végül a róla szóló versek. A költő mindig teljes névvel szelepei, nemzeti hovátartozás és a születési, illetőleg a halálozási évszám megjelölésével. Bár szükséges lett volna, a gyűjteményes kötetekben levő versek címét és a lapszámadatokat technikai akadályok miatt nem tudták kivetíteni, de jelölték az összes előfordulási helyét a könyvtárban. (Az előbbi példa megmutatta, hogy drámák esetében, bár a címet kivetítették, a lapszámadatokat itt sem közölték.) — A kétféle analitikus katalógus mellett fontos szerepet tölt be a nemzeti irodalmak felsorolása osztólapokon, abc rendben és mögöttük a katalógusokban szereplő szerzők neve ugyancsak betűrendben, az életrajzi dátumok feltüntetésével. (Két külön dobozban helyezték el.) Ez a nemzeti mutató igen jól használható, ha bizonyos nemzetek költészetéről vagy egyes költőiről keresnek anyagot s még hatékonyabb, ha az illető nemzet költészetéről ez idáig önálló kötet még nem jelent meg. Pl. valaki érdeklődik az iránt, hol találhat verset guatemalai költőtől. A nemzeti mutatóban felfedezi a költő nevét s ezután már az analitikus verskatalógusban keres tovább s a megfelelő névnél felleli a verseskötet vagy kötetek címét is, ahol a versek elolvashatok. — A könyvtárosok tervezik, hogy a jövőben a bekötött folyóiratokból kigyűjtik az egyes színműveket és ezeket is besorolják a katalógusba. A verskatalógus hatásos, új tájékoztató eszköz s hozzájárul a verskultúra terjesztéséhez. Analitikus verskatalógust állítottak össze a 6-os könyvtárban is, de itt kizárólag a versantológiákat dolgozzák fel. A munka folyamatos, ez idáig kb. 30 antológia-kötet került sorra. A cédulák a kivetített költők betűrendjében sorakoznak, a kötetekben található verseik címével, lapszómadatokkal ellátva. Alattuk a megfelelő kötet, illetve kötetek címfelvételei találhatók. Pl. ISZAAKJAN, Avetik JOVANOVICS Miklós Szovjet költők antológiája. Bp. 1960, Móra Kiadó. (A világirodalom gyöngyszemei.) 48—51. 1. Harci kiáltás Kertem, hogyha lenne Van, biztosan tudom TÉMAKATALÓGUSOK A kerületi könyvtárakban az igényeknek megfelelően a legkülönbözőbb témákból állítottak össze katalógusokat: Marx — Engels — Lenin müveinek válogatott elemző katalógusát építették ki a VIII. kerületi 44-es könyvtárban. Tartalmazza a marxista klasszikusok összes és válogatott műveinek, valamint a gyűjteményes válogatások kiadásaiban megjelent fontosabb cikkek, tanulmányok anyagát. A főiskolai és egyetemi hallgatók igényei alapján a marxizmus felsőfokú oktatásának szolgálatában alakították ki ezt a katalógust. Anyaga folyamatosan bővíthető, más, az újabb kérdések besorolásával. A besorolás sorrendje: Marx, Engels, Marx és Engels közösen írott, valamint Lenin művei. Az egyes szerzők müveit tartalmazó elemző katalógus elé beosztottak egy cédulaanyagot, amely mindössze az egyes cikkek címét és megírásuk időpontját tünteti fel időrendi sorrendben. Ezután következnek maguk a cikkek címei betűrendben, osztólapokra írva, mögöttük sorakoznak a lelőhelyeket (mű 164
