A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1972/73. évi jelentése

Jól alakultak kapcsolataink az iskolai könyvtárosokkal; mind az általános, mind a középiskolai könyvtárosokkal számos megbeszélést folytattak kerületi könyvtárosaink. Kiemelt feladatuk volt a szakmunkásképző intézetekkel kötött szocialista szerződések vállalásainak teljesítése?

1973-ban a hálózatfejlesztés terén előre léptünk: a könyvtárak száma kettővel szaporodott. Ebből az 1. számú Mozgókönyvtár (Bibliobusz) és a 26-os (II. kér. Marczibányi téri) gyermekkönyvtár az évek óta nélkülözött fejlesztést képviseli. A 43-as (XIV. kér. Kerepesi úti) önálló gyermekkönyvtár a 43-as vegyes könyvtárból vált ki, s így a könyvtárak számát nem növeli.

Megszűnt a 12/2-es (X. kér. Városszéli telepi) fiókkönyvtár. A 43-as könyvtár gyermekrészlegének önállóvá válásával csökkent a gyermekrészlegek száma. Megnyílt viszont a 27-es könyvtár gyermekrészlege.

A könyvállomány az egész állomány 2,5%-ával gyarapodott, de a forgalmi adatokra kedvezőtlenül hatott a Központi Könyvtár átalakítási munkálatok miatti hat hetes, és több kerületi könyvtár, ugyancsak átalakítások következtében 6-tól 9 hónapi zárva tartása.

Ez évben könyvtári munkánkat a Budapesti Pártbizottság 1971 szeptemberi határozata, és a Fővárosi Tanács 1972 december 19-i ülésén hozott — ,,A főváros közművelődési helyzete és feladatai” — határozatai szellemében végeztük.

A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatára elkészítettük a könyvtár 1976-1990 közötti időszakra vonatkozó komplex távlati fejlesztési és szervezeti tervét, valamint a Fővárosi Tanács Művelődésügyi Főosztálya illetékes munkatársainak közreműködésével a Központi Könyvtár épületének bővítésére vonatkozó programtervet.

Ez évben is könyvtári eszközökkel járultunk hozzá az évfordulók megünnepléséhez: „Csokonai Vitéz Mihály” címen bibliográfia és dokumentumgyűjtemény jelent meg klasszikusunk születésének 200. évfordulójára, ugyancsak fakszimile gyűjteményt adtunk ki Kopernikusz születésének 500. évfordulójára és „500 éves a magyar könyv” című kiállítással emlékeztünk meg a magyar könyvnyomtatás 500 évéről. Budapest centenáriumának ünnepségei ebben az évben is folytatódtak, ebből az alkalomból jelentettük meg a Kossuth Kiadóval közösen az „Utcák — terek — emberek” című kiadványt, s számos vetélkedőt és bemutató foglalkozást tartottunk fővárosunkról. Könyvtárunk helytörténeti tevékenységének kiemelkedő eseménye, hogy nyomdába kerülhetett a „Budapest történetének bibliográfiája” c. kiadvány hetedik, egyben utolsó kötete, amely a bibliográfia mutatóit tartalmazza.

Szociológiai szakkönyvtári tevékenységünk fejlesztésére létrehoztuk az önálló szociológiai és dokumentációs osztályt, amely a szociológiai bibliográfiák és egyéb szociológiai kiadványok szerkesztési munkálatai mellett a kutatókat külön helyiségben, magas színvonalon tudja kielégíteni.

Ebben az évben is tovább fejlesztettük kapcsolatainkat a budapesti és a kerületi pártbizottságokkal, és a kerületi tanácsokkal. Több kerületi tanács végrehajtó bizottsági ülésén foglalkozott az adott kerület könyvtárainak működésével, erkölcsi és anyagi támogatást adott munkánkhoz. A kerületi tanácsok fejlesztési alapjukból 1972-ben 634 ezer, 1973-ban 619 ezer forintot adtak könyvtárainknak, főleg könyvbeszerzésre. Javult a szak- szervezeti és iskolai könyvtárak hálózatával, illetve ezek irányító szerveivel való együttműködésünk. Az OSZK Könyvtártudományi és Módszertani Központjával rendszeresen együtt dolgoztunk, főleg módszertani kérdésekről, új könyvtárak tervezéséről, berendezéséről és olvasásszociológiai vizsgálatokról tárgyaltunk velük. Két országos feladatot vállaltunk át tőlük, az ajánló bibliográfiák és repertóriumok tervezésének és kiadásának koordinálását és az „Eseménynaptár” szerkesztését.

12