A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973

M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története

A könyvtári munka színvonalának emelkedését többek között jól mutatja a kölcsönzött könyvek között az ismeretterjesztő művek növekedő aránya:

Ism. térj. °/0-ban

1963 28,5

1964 32,9

1965 33,2

1966 33,1

1967 34,2

1968 33,6

1969 37,2

1970 1971 37,8

1972 33,9

Az 1969-től 1972-ig tartó visszaesésnek két oka volt. Az egyik, a leginkább kézenfekvő hogy a könyvtár 1969. szeptemberétől 1971 májusáig zárva tartott, az esedékessé vált felújítási munkák miatt.

A másik tényező: megindult a kerület rekonstrukciója, ami a környékbeli lakóházak lebontásával, s a lakosság nagyarányú fluktuációjával járt. Az olvasóközönség csaknem 60 százaléka kicserélődött, kinőtt a könyvtárból, vagy elköltözött, helyettük az új lakótelepre költözöttekkel töltődött fel a könyvtár. Ez a lassú folyamat jelenleg is tart.

Befejezésül néhány bekezdés erejéig jellemezzük a gyermekkönyvtár olvasószolgálatát. E munkában a következő szempontok vezették a gyűjtemény gondozóit:

— Az olvasók irányítása a könyvanyag minél gazdagabb, differenciáltabb feltárásával. A szabadpolcról való válogatás, a könyvtár rendszeres kiállításai, egyéni foglalkozás az olvasókkal — mindezek fontos tényezői voltak az olvasószolgálati munkának. A könyvanyag feltárását, az elmélyültebb olvasás megtanítását nagymértékben elősegítette az író-olvasó találkozások rendezése. Az ifjúsági írók közül Kertész Erzsébet, Szalay Lenke, Szombathy Viktor látogatott el a könyvtárba. A szakírók közül saját területükön nyújtottak érdekes tájékoztatást: Nagy Ernő, Ráday Ödön, Schalk Gyula, Korányi Tamás. Ezeknek a találkozóknak a hatása a kölcsönzésben sokszor hónapokon keresztül érezhető volt.

— A könyvtár feladatának tekintette, hogy a gyerekeket fokozatosan megtanítsa a könyvtári tájékoztató eszközök használatára egyénenként vagy csoportosan. Felhasználták ehhez a környezetismereti órákat, könyvtárlátogatásokat, fejtörő- rendezvényeket. A cél elérésének másik formája olyan pályázatok, versenyek szervezése, amelyek a katalógus, kézikönyvtár, bibliográfia használatával összekötve játékos formában vezették a fiatal olvasókat a könyvtári segédeszközök megismeréséhez.

— Ugyancsak fontos feladatnak minősült az iskolai oktatás, és az úttörőmozgalom könyvtári eszközökkel való segítése. Itt nagymértékben megkönnyítette a munkát, hogy a kerületi iskolákkal igen szoros együttműködés alakult ki. Több alkalommal tartott közös értekezletek iskolaigazgatókkal, tanárokkal, csapatvezetőkkel, szülői munkaközösséggel. Ezeknek a közös összejöveteleknek a hatása sok konkrét feladatban volt lemérhető, a tananyaghoz kapcsolódó könyvajánlástól a tananyaghoz ugyancsak szorosan kapcsolódó rendezvényekig.

A hátrányos helyzetű gyermekek segítése érdekében a könyvtár együttműködött a velük foglalkozó szakkörökkel.

107