A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1972-1973
M. Vásárhelyi Edit - Varsányi Lívia - Bakó Jánosné - Jancsovics Klára: Az óbudai 8-as számú könyvtár 50 éves története
az MNDSZ bocsátott rendelkezésre, s a köszönetét jegyzőkönyvbe is foglalták. Ezekben az években a könyvtár a Tanács által megszavazott — átlag 60 — 70 ezer forintos — költség- vetéssel működött, amiből a 4 —5 könyvtáros illetményét, irodaszereket, munkaruhát, karbantartást, propaganda- és rezsiköltségeket kellett kigazdálkodnia. így érthető, hogy a felszerelések egy részét társadalmi összefogással kellett előteremteni. A könyvbeszerzésre fordítható évi előirányzatot ebben az időszakban is a Módszertani Osztály határozta meg a rendelkezésére bocsátott hálózati szerzeményezési keretből. A könyvtárosok munkája az egész kerületre kiterjedt azzal a céllal, hogy a politikai propagandatevékenységet az olvasószervezéssel, a könyvtár hatókörének kiszélesítésével kapcsolják egybe. Könyvtáros agitátoroknak is nevezhetnénk azokat az elődöket, akik minden politikai akcióból kivették részüket. Az 1953-as választások idején a könyvtár egész propagandatevékenysége a népnevelés különböző formáiban jutott kifejezésre. A politikai irányítást közvetlenül a Tanács pártszervezete végezte. A választás napján Becski Andorné, Dobra va Jánosné instruktorként, Szorger Károlyné és Pender Ferenc szavazóbizottsági tagként vettek részt a munkában. A népnevelő sarok, választási polc, faliújság stb. ismert módszerein túl ekkor indult meg az üzemek, munkásszállások látogatása, ahol értekezleteket, előadásokat tartottak, műsorokat, vitákat szerveztek, könyvkiállításokat rendeztek. Pl. az Óbudai Textilfestő Gyárban Molnár Lajosné és Pender Ferenc, a Pamutkikészítő Gyárban Oszolyné és Her- nádiné segítették az üzemi könyvtárosok munkáját. A munkatársak 1951 — 1957. között 43 alkalommal látogatták meg az üzemi könyvtárakat, ahol részt vettek a szakrend kialakításában, szerzeményezésben, leltározásban, selejtezésben és átadták olvasószolgálati tapasztalataikat. A könyvtár kifelé irányuló tevékenységének körébe tartozott a kölcsönző állomások sorozatos felállítása is. 1953-ban már 13 — 15 helyen kölcsönöztek, részben a tömegszervezetek helyiségében (Hazafias Népfront, Magyar Szovjet Társaság, MNDSZ), részben munkásszállásokon, iskolákban, s a Fő téri épülettől távol eső hegyvidéken (Táborhegy, Ürömhegy). A társadalmi kezelésű kölcsönző állomások kezdetben igen hatékonyak voltak a lakosság könyvvel való ellátása szempontjából, de többségük a személyi változások és a megfelelő helyiségek hiánya miatt vegetálásra kényszerült, s nagy megterhelést jelentett a könyvtár dolgozói számára (rendszeres csere, ellenőrzés, leltározás stb.). Ezért az állomások száma rövidesen csökkenni kezdett, s 1956 végén már csak 4 működött. Ezalatt a Fő téri könyvtár körülményei mind kedvezőtlenebbé váltak, s akadályozták a színvonalas szakmai munkát, pedig a Központ módszertani irányítása erre helyezte volna a fősúlyt. A könyvtár akkor már 20 éve ugyanabban a sötét nedves udvari helyiségben működött. A Fő téren megszűnt a villamos- és autóbuszforgalom, a régi mozgalmas közlekedési csomópont csendes műemlékterecskévé vált. A Tanácsba hivatalos ügyben eljárókon, s a hajógyári munkásokon kívül nem igen mentek arra az emberek. Télen a könyvtárat 12 — 14 foknál nem lehetett melegebbre fűteni, s így az üvegfallal leválasztott olvasóterem is használhatatlanná vált. A gyermekrészleg 1954-ben a Fő tér másik oldalára, az 5. számú ház szűk üzlethelyiségébe költözött. Hosszú évekig húzódó problémát okozott a két részleg közötti távolság, a rendszeres segítség és ellenőrzés szempontjából. 1953-tól a kerületi könyvtárak önállóan végezték a könyvbeszerzést, amely nagyobb lehetőséget adott a helyi olvasóközönség igényeinek megfelelő állomány fejlesztésére.7 1954-ben még szinte megoldhatatlan problémát okozott a felszabadulás óta összegyűlt, elavult, kihasználatlan brosúra- és könyvanyag raktározása, ami az állomány 30 százalékát jelentette. A leginkább forgalmazott állományrészek ekkor: a magyar és külföldi klasszikusok, az ismeretterjesztő irodalomból az útleírások és a természettudományos művek. 7 Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve, 1949 — 54. 37. p. 90
