A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Remete László: Ismeretlen Szabó Ervin dokumentumok
lalkozó monográfiáját írta. A Leopold család tehát a lap szerint téli pihenését is együtt töltötte Szabó Ervinnel. 1916. február 9-i semmeringi lapján újabb ismerős érkezését jelezte Szabó Ervin. Julius Bunzel gráci egyetemi tanár felesége jött föl a Semmeringre, a következő napon küldött sorokból tudjuk meg, hogy Bunzel professzor is megérkezett. Az osztrák tudóssal, aki magyar gazdaságtörténeti tanulmányokat is folytatott, e témakörből publikált is, szintén a századforduló éveiig visszanyúló kapcsolatai voltak Szabó Ervinnek. Utolsó műve németnyelvű kéziratának korrekcióját is Bunzelre bízta 1918-ban. 1916. július 11-i és 13-i lapjai szerint Bunzellel hosszasabban tárgyalt a semmeringi szállodában, nem lehetetlen, hogy az egyik téma a készülő „Társadalmi és pártharcok a 48/49-es forradalomban” című munkája volt. Február 14-én arról értesítette édesanyját, hogy Bécsen át hazaindul. * * ❖ Mint e közlemény bevezető soraiban említettük, a közelmúltban (1971 nyarán) a Szabó Ervin életpályája egyes állomásainak rögzítése szempontjából egyéb hasznos dokumentumok is felszínre bukkantak: a bécsi tudományegyetem jogi kara 1898-as anyakönyveinek Szabó Ervinre vonatkozó bejegyzései xerox-másolatokban. A három irat közül az első 1898. március 21-én kelt és személyi vonatkozású adatait más forrásokból már ismertük. Figyelmet érdemel azonban, hogy a lapon az előző szemeszter színhelyéül a budapesti egyetemet jelölte meg. Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1897 — 1898-as tanév első felét Budapesten, a másodikat már Bécsben abszolválta. A lapon megtaláljuk a bécsi egyetemen felvett tárgyakat: a jogfilozófia története, pénzügy, nép- gazdasági szeminárium és nemzetgazdaságtan szerepel. A kollégiumok előadói, illetve a szeminárium vezetője: Berratzik, Philippovich, Grünberg és Landesberger professzorok voltak. A második dokumentum dátuma: 1898. május 6. Ezen csak Berratzik professzor állam- tudományi szemináriumának pótlólagos felvételét írta be. 1898. október 7-én töltötte ki az 1898 —1899-es tanév első szemeszterére való jelentkezéshez szükséges űrlapot. Itt csak három tárgykört jelölt meg: nemzetgazdaságtan, népgazdaságtan, statisztikai szeminárium és gyakorlatok. Az előadók közül csak Menger és Philippovich professzorok neve olvasható ki, a harmadik olvashatatlan. Tudjuk, hogy Szabó Ervin ekkoriban, húsz-huszonegy éves korában szegődött el életreszólóan a munkásmozgalomhoz, került kapcsolatba bécsi orosz emigráns forradalmi körökkel, lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba és röviddel később, 1899-től a Népszava cikkírója, majd szerkesztőségének egyik tagja lett. A budapesti, bécsi, majd ismét a budapesti egyetem jogi karának előadásait aligha tudta rendszeresen látogatni, a diplomát végül rendkívül kiterjedt munkásmozgalmi, majd 1899 végétől aktív könyvtárosi teendői mellett szinte „mellesleg” szerezte meg. Az egyetemi tanulmányaira vonatkozó adalékok azonban életrajzi szempontból mégis néhány biztos támpontot nyújtanak, ezért tartottuk őket közlésre érdemesnek. Remete László 71
