A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Benkőné Barta Ilona: Olvasómozgalom a fővárosi gyermekkönyvtárakban
Új könyvtárak létesítése az elkövetkezendő évek feladata azokban a kerületekben, amelyekben a lakossághoz viszonyítva kevés a könyvtár és kicsi azok befogadóképessége. Nehéz az olvasólétszám növelése pl. a VII. kerületi 2. sz. gyermekrészlegben, amelynek az alapterülete 54,6 m2, olvasóinak száma 1477 (1968-ban 1631 volt!), s még több is lehetne, ha a könyvtár nagyobb helyiséggel rendelkezne. A XIV. kerületi 18. sz. könyvtár gyermekrészlege 23 m2-es alapterületével azért nem növelheti olvasólétszámát 1000 főig, (1968- ban 991, 1971-ben 930), mert a könyveket sem tudja elhelyezni. 1968-ban hét olyan könyvtár volt, amelyben közös kölcsönzőpultnál foglalkoztak felnőtt és gyermek olvasókkal. Ezek közül azóta 3 helyen (30-as, 31-es, 40-es könyvtárak) belső átalakítással különválasztották a felnőtt és gyermekkönyvtári szolgáltatást. Jelenleg öt gyermekkönyvtár rendelkezik 100 m2 feletti alapterülettel és 5 részleg 50- és 100 m2 közötti területen működik, a többi ennél kisebb helyiségben. A táblázat mutatja, hogy milyen egyenetlen és hiányos a könyvtári ellátottság a fővárosban, és hogy mennyire szűk a könyvtárak befogadóképessége. Különösen csoportos rendezvények, osztálylátogatások, kerületi szintű megmozdulások alkalmával okoz problémát a kis férőhely. Ennek ellenére évről évre feladatként jelentkezik az olvasók szervezése a könyvtárosok számára. A kitartó és rendszeres szervezőmunka, az iskolákkal való együttműködés erőteljesebbé válásának eredménye, hogy a demográfiai hullám megtörése ellenére is 1971-ben az előző évekhez képest növekedett a gyermekolvasók száma. Olvasók Az olvasómozgalom is előtérbe helyezte a könyvtárügy lenini koncepcióját. Lenin: „Mit tehetünk a népművelésért” című cikkében azt tartotta a könyvtár büszkeségének, hogy „hány könyvet adnak ki olvasásra és hány gyermeket vontak be az olvasásba és a könyvtárhasználatba. . . ”3 Az olvasók létszámának alakulását befolyásoló tényezők közé tartozik az iskolai tanulók létszámának alakulása, a könyvtárak és iskolák együttműködése, a könyvtári propaganda. A következő táblázatokban bemutatjuk a könyvtár és az iskola kapcsolatát az olvasólétszám alakulása szempontjából. AZ ISKOLAI TANULÓK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA Tanév összes tanuló Alsótagozatos tanulók Felsőtagozatos tanulók száma % száma % 1967/68 ............................ 1 71 862 66 264 38,5 105 598 61,5 1968/69 ............................ 1 62 629 62 834 41,1 89 795 58,9 1969/70 ............................ 1 39 261 61 213 43,8 78 048 56,2 1970/71 ............................ 128 447 60 130 46,8 68 317 53,2 1968-ban a gyermekolvasók száma 51 548, 1971-ben 45 437. Az általános iskolai tanulók számának csökkenése befolyásolta az olvasók számának alakulását is. Pozitívan kell azonban értékelnünk az olvasók számának (3,9%-os) emelkedését az összes általános iskolai tanulók létszámához viszonyítva. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy a gyermekek nem csak a gyermekkönyvtárakban olvasnak. Könyvhöz jutnak az iskolai könyvtárakból, saját vásárlás útján, egymásközti cserével, szakszervezeti könyvtárakból és nem utolsó sorban a szülők könyvtárából, vagy könyvkölcsönzései révén. 3 Lenin: Mit tehetünk a népművelésért - Lenin, V. I. Művei, 19 köt. 270 1. 197
