A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Bálinth Lehel Tamásné - Hargitai Nándorné: Mit olvastak 1936-ban és 1969-ben a 3. számú kerületi könyvtár gyermekrészlegének olvasói?
A beiratkozás iskolától láttamozott ajánlólap alapján, szülői jótállással történt; tagdíjat 15 éves korig egyáltalán nem fizettek. Az iskolai láttamozás egyfelől kapcsolatot teremtett az iskola és a könyvtár között, másfelől előnyösen befolyásolta a gyermekek és az iskola kapcsolatát. A 6 — 14 éves olvasók részére alacsony könyvespolcokon, ezen belül szűkebb korcsoportoknak megfelelően helyezkedtek el a könyvek, s még műfajok szerint is tagozódtak. A katalógus fogalmával és gyakorlati jelentőségével közelebbről 14 éves koruktól kezdve ismerkedtek. Csak ekkor kaptak a 14 — 18 évesek olvasófüzetet, s eleinte fokozottabb, később mindinkább csökkentett korlátozás mellett a felnőttek szépirodalmi és ismeretterjesztő műveit is olvashatták. Ez a megoldás jól áthidalta a gyermek és felnőtt könyvtár közötti szakadékot. Gyakorlatilag ifjúsági könyvtár jellege volt, ahol a könyvtáros figyelemmel kísérhette a gyermekek olvasmányait egészen felnőtté válásukig. Hozzávetőlegesen egy gyermek átlagos évi könyvkölcsönzése 32,4 mű volt. Egy gyermek átlagosan 3,5 éven keresztül volt a könyvtár tagja, s ez idő alatt kb. 113,2 művet kölcsönzött. A könyvtár tulajdonában 12 000 kötet könyv volt, ebből gyermekirodalom 2150 kötet. Egyetlen adat sem tünteti fel, így nem tudjuk megállapítani, hogy ebből mennyi volt az ismeretterjesztő irodalom. A könyvtár 1936. évi forgalmában 667 gyermek 14 126 szépirodalmi és 1358 ismeret- terjesztő művet kölcsönzött. Az olvasóteremben a gyermekek az év folyamán 2576 szép- irodalmi és 703 ismeretterjesztő művet vettek kézbe. A felmérés ideje alatt 600 gyermeket figyeltek, 325 fiút és 275 lányt. Ez az összes beiratkozok 89,9%-a. A 100 nap alatti kölcsönzési esetek számát a tanulmány nem tünteti fel. A kötetforgalom megoszlása: 8282 kötet, 897-féle szépirodalmi; 1356 kötet, 290-féle ismeretterjesztő mű. A forgalmi adatok elárulják, hogy a könyvtár tulajdonában lévő könyvek maximálisan 2 példányban lehettek meg. A helyben olvasás lehetősége segítette ugyan a gyermekeket az olvasásban, de még így is valószínű, hogy az olvasók szinte egymás kezéből kapkodták ki a könyveket. Csak így lehetséges, hogy a felmérés ideje alatt Edmondo de Amicis: Szív c. könyvét 52, Defoe: Robinsonját 51 (példányszám 1 !) alkalommal vették kézbe. Nem írhatjuk, hogy kölcsönözték, mert feltételezhető, hogy ebben a számban az olvasótermi használat is benne foglaltatik. A könyvtár 100 napi forgalmában olvasott műveket a tanulmány — szerzők szerinti betűrendben közölte (külön a szép- és külön az ismeretterjesztő irodalmat), — rangsorolta a kötetforgalom szerint az ifjúság legkedveltebb íróit, — statisztikai táblázattal regisztrálta a kölcsönzésre és forgalomra vonatkozó adatokat. II. Az 1969-es helyzetkép áttekintése A könyvtár ma a VIII. kerülethez tartozik. Körülötte inkább közintézmények, mint lakóházak vannak. Az 1969-i szóródásvizsgálatból kiderült, hogy olvasóinak 86%-a a környező lakóházakból kerül ki. A könyvtár az olvasószervezósben két iskolára támaszkodik: a XIV. kerületi Őrnagy utcai és a VIII. kerületi Százados úti iskolára. Az őrnagy utcai iskolának 650 tanulója van, ebből 247, azaz 38% a könyvtártag. A Százados úti iskolába 450 gyermek jár, ebből 195, azaz 43,3%-a könyvtártag. A könyvtár olvasóinak 50 százaléka XIV. kerületi lakos, hiszen a lakóházak zömmel azon a területen vannak. A két kerületet rendkívül forgalmas útvonalak választják el egymástól (Hungária krt., Kerepesi út) ezért nehezebb a gyermekolvasók szervezése. 173
