A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tóth Dezsőné: Munkásolvasók Újpesten
Az egyéni beszélgetések során kialakult lista a legkedveltebb klasszikusokról: Zola, Émile Stendhal Balzac, Honoré de London, Jack Dumas, Alexandre Dosztojevszkij, Fjodor Hugo, Victor Brontë, Emily Más névsor alakult ki, mint a legolvasottabb írók alapján. Itt már rákérdezhettünk, hogy miért választotta az általa említett írót. Egyes olvasók találó és ráérző indok alapján jelölték meg a megnevezett írót a legkedveltebbként. Ilyen esetekben a megnevezett legkedveltebb magyar író is az értékes irodalom képviselője volt. Pl.: Stendhal —Fejes Endre, Zola —Veres Péter, Balzac — Németh László. Viszont néhány megjegyzés az előbbi észrevételünket támasztja alá, ugyanis, hogy nem értőn olvassák a nagy klasszikusokat, Zola, Balzac, Hemingway mellett legkedvesebb magyar íróként Berkesit, Szilvásit sorolták fel, nem is egy esetben. Elemezni próbáltuk, hogy a könyvtári tagság ideje befolyásolja-e az ízlést, de a 15 éve könyvtári tag Dumast jelölte meg, a két éve járó Balzacot, vagy Stendhalt. Tehát mélyebben rejtőző indítékok határozzák meg a választást. Még egy figyelemreméltó jelenség tűnt fel a beszélgetéseknél: a kérdezettek 10%-a nem tudta megnevezni legkedvesebb külföldi íróját, csak a könyvet tudta körülírni. Ezek az olvasók viszont kivétel nélkül új tagjai voltak a könyvtárnak. A szabadpolcon való keresgélés és válogatás, a nagy írók arcképes választólapjai mind hozzájárulnak az írók nevének megjegyzéséhez. A 60 interjúalanynál a legutoljára olvasott, illetve kikölcsönzött könyvek száma 136 mű volt, ebből 48 volt az ismeretterjesztő. Az előforduló szerzők olyan tág és nagy listát adnak, hogy egyéni kiemelésre nincs mód. Ha olyan megközelítésben nézzük, hogy értékes-e, vagy lektűr irodalom, az értékes irodalom javára billen a mérleg, 80 —20%-os arányban. Az ismeretterjesztő irodalom 65%-a szakmához olvasott műszaki könyv volt. Meg kell jegyezzük, hogy az interjúalanyok kiválasztása teljesen mechanikusan történt és mégis úgy adódott, hogy 81%-a szak és 19%-a volt betanított és segédmunkás. A szakmunkások 15%-a pedig érettségizett volt. Arra a kérdésre, hogy az utóbbi időben melyik könyv tetszett a legjobban, 17 olvasó nem tudott válaszolni. A többiek 43 könyvet neveztek meg, ezek közül 28% volt lektűr jellegű, 72% pedig a klasszikus és az élő irodalom értékes része. A lektűr jellegű könyveket a segédmunkás olvasók nevezték meg, az érettségizett szakmunkások pedig az irodalom nívós műveit, amiből ismét a képzettség fontos szerepére következtethetünk. A szovjet irodalom olvasottsága nagyon alacsony százalékú a könyvtár összes olvasójánál, így a munkásolvasóknál is. A részleges bontásban szereplő szovjet művek, hasonlóan az új magyar irodalom olvasottságához, sajnos nem a szovjet irodalom legjobbjai; a fantasztikus és kalandregény témakörbe sorolhatók majdnem mind. Mindenképpen indokolt a szovjet irodalom okos propagálása. Megpróbáltuk táblázat segítségével érzékeltetni, hogy a szépirodalom mely területei a legolvasottabbak egyes korosztályoknál. 15-29 évig Egy főre eső könyv 30 — 50 évig 50 év felett Új magyar 0,7 0,8 0,8 Régi magyar 0,2 0,2 0,3 Klasszikus 0,3 0,3 0,2 Szovjet 0,1 0,1 0,1 Népi dem. 0,2 0,2 0,2 Egyéb 0,8 0,6 0,7 146
