A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tóth Dezsőné: Munkásolvasók Újpesten
tételt „szigorú semlegesség” jellemezte. Alfabetikus címjegyzék, szakcímjegyzék alapján lehetett válogatni. A könyvolvasók száma 1930-ban 543 fő volt, az olvasott könyvek száma 22 000 kötet. Munkásolvasó ugyanebben az évben 275 fő volt. Hetenként rendezett ismeretterjesztő előadásokat. Az előadásokat Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Schöpflin Aladár, Rudnay Gyula, Biró Lajos, stb. tartották. 1930-ban 43 előadáson 20 277 fő vett részt. Egykorú forrásokban említés történik még az ugyancsak itt működő Szociális Telep könyvtáráról, amelynek állományáról a felszabadulás után a következő kommentár olvasható: ,,. . .a keletkezése a város történetének egy sötét korszakába nyúlik vissza, a könyvek egy részét valamikor egy polgári lapszerkesztő akasztotta a város nyakába méregdrága áron. A könyvtár állománya elavult, állaga rossz.” Az újpesti munkások irodalmi ízlésére, olvasására is vonatkoztatható Szilágyi János megállapítása8: ,,A munkásosztály irodalmi műveltségének alakulását alapvetően gazdasági, politikai és kulturális helyzetének alakulása határozta meg. Ebből kiindulva kell beszélnünk arról a közismert tényről, hogy Magyarországon a munkásosztály általános gazdasági, politikai és kulturális helyzete rosszabb volt mint a legtöbb európai országban.” A megállapításhoz csak egy adatot fűznénk hozzá, 1935-ben a Wolfner gyár munkásainak hetibére 5—12 pengő között mozgott, ugyanakkor egy szoba-konyhás lakás havibére 40 — 45 pengő volt.9 A munkásosztály tanulni vágyó rétegének irodalmi Ízléséről szintén általános, az újpesti munkásokra is jellemző képet kaphatunk Nyigri Imre: „Korkép a könyvekből” c. cikkéből, ahol „Mit olvasnak a munkások” alcím alatt a következőket írja:10” A szervezett munkások szépirodalmi érdeklődésének irányáról beszéljenek az alábbi számok, amelyek a Népszava könyvkereskedés kiadásában megjelent szépirodalmi munkák nagy kelendőségét igazolják. Rövid idő alatt a következő szerzők munkái ilyen példányszámban fogytak el: Balzac: A lidértz, 4000 — A toursi plébános 4000, — France: A pártütő angyalok 20 000, — Hajnal 5000, — Hugo: A nevető ember 5000, — A tenger munkásai 5000, — Mirbeau: A kínok kertje 4000, — Wells: A felszabadult világ 4000, — Zola: Az álom 4000, — Az emberi bestia 4500, — Jó polgári koszt 4200, — Igazság 14 000, — Összeomlás 14 000, — Patkányfogó 15 000, — A pénz 20 000. (Feltűnő Balzac és Zola kedveltsége, ma is szerepelnek a legkedveltebb külföldi szerzők között, a mai népszerűség gyökerei valószínűleg ide vezethetők vissza. — Szerk. megj. — T. D.-né.) Ezeken kívül Bauer, Bebel, Beer, Bernstein, Engels, Kautsky és Lassalle munkái a legkeresettebbek. Hogy csak egy példát említsünk Bebel: A nő és a szocializmus c. munkájából 35 000 példány kelt el. A Munkáskönyvtár különböző köteteiből 250 000 forog közkézen. Magyar szerzők közül viszonylagosan jól fogynak: Jókai, Mikszáth, Móricz, Gárdonyi, Biró Lajos és Bródy könyvei. A költők közül — Ady, Petőfi, Csokonai és Arany a legkeresettebbek.” Fel kell figyelnünk Ady keresettségére. Ady népszerűsége 1923-ban feltétlenül a munkásolvasók haladó, forradalmi ízlését jelenti. II. Munkásolvasók 1945 után A felszabadulás után a sürgősen megoldandó feladatok között természetesen nem a könyvtár felállítása szerepelt első helyen. A „Szabad Újpest” 1947 május 31-i száma hírt ad arról, hogy „A mozgókönyvtár Újpest határában is megjelenik június 16-án”. A villamoson berendezett könyvtár a hídnál 8 Szilágyi János: Munkásosztályunk irodalmi műveltsége a két világháború közötti időben. Irodalomtörténet, 1960. 2-3. a Körmendi Zoltán: Nagyvárosi képeskönyv. Bp. 1963. 10 Népszava, 1923 febr. 15. sz. 140
