A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Tongori Imréné: Tájékoztató munka a 9-es könyvtárban
4500 olvasó közül 16— 19 éves 20-24 éves 25 —29 éves 30 — 39 éves 40 — 49 éves 50 — 59 éves 00— felett 1143 570 397 303 303 349 1309 nak. Nem vonhatunk le csupán az életkorok arányaiból messzemenő következtetéseket. Abból a tényből azonban, hogy az ismeretszerzés, a tanulás egy-egy korszakának lezáródása után minden alkalommal lényeges csökkenést, a további évtizedeknél változatlan számot látunk, feltételezni engedi, hogy a munkahelyek egy része (valószínűleg elég nagy része) rendelkezik a dolgozók továbbfejlődéséhez szükséges szakirodalommal. Az utolsó korosztály megnégyszereződése arra enged következtetni: a munkába járók nem tudják szabadidejüket olvasásra fordítani. Igényük azonban van rá, erre mutat, hogy sokan szinte a nyugdíjazás napján már beiratkoznak, „végre van időm olvasni!” Könyvtárunk statisztikai rendszere nem tárja fel az olvasók foglalkozás szerinti megoszlását. A szakmunkás-rovatban együtt szerepel pl. a villanyszerelő és a cukrász; a veze- tők-szakalkalmazottak-rovatban, a filmrendező és a laboratóriumi asszisztens. Szak- és bet. munkás Segédmunkás Egyéni termelő Mezőgazd. Vezető szakaik. Adminisztrátor Középisk. tanuló Főisk. Szakmunk. tanuló Nyugdíjas Egyéb 707 172 23 1 699 461 705 174 157 1312 29 A szakmai megoszlás adatai a könyvtárról szóló tájékoztatás (könyvtárpropaganda) feladatait határozzák meg; növelnünk kell a szakmunkás-tanulók felé irányuló munkát, és népszerűsíteni kell a könyvtárat a környékben működő kisebb, könyvtárral nem rendelkező üzemek dolgozóinak körében. A középiskolás olvasóknak több mint fele, 765 tanuló közül 413, fizikai dolgozó gyermeke. Ez az arány jobb, mint a környező iskolák arányai, az eredményekkel mégsem lehetünk elégedettek. A könyvtár pontosan azokat a lehetőségeket tudja nyújtani a hátrányos helyzetű tanulóknak, amelyek számukra szükségesek, könyvanyagot, segítséget, útmutatást az ismeretek megszerzéséhez, nyugodt tanulási lehetőséget. A könyvtárunkban tájékozódó olvasó, rendszerint középszintű ismeretek megszerzésére törekszik, vagy középszintű ismeretekre alapozott irodalmat keres. Elsősorban könyveket, vagy könyvekből megszerezhető információkat igényel. Ritkán szorítkozik rövid, tény vagy adatkérdésre; ezek legnagyobbrészt prózai vagy versidézetek, melyek szellemi vetélkedők, vagy rejtvények miatt szükségesek számára. Nem zárkózunk el a rejtvényfejtők elől. Úgy gondoljuk, nem haszontalanok az így szerzett ismeretek sem. A könyvtár szempontjából szintén nem lényegtelen, hogy általában minden kérdésben forrásértékűnek ítélik-e ? A tájékoztatást igénylők egy csoportja olyan szakkérdésre keres választ, melynek dokumentumaival (könyvtárunk gyűjtőköre miatt) nem rendelkezünk. Ilyenkor megfelelő szakkönyvtárhoz, vagy intézményhez irányítjuk a kérdezőt. Viszonylag ritkán fordul elő a tájékozódók átirányítása. Ebből a tényből is arra következtethetünk, hogy egy- egy szakterület dolgozói előtt nem ismeretlenek szakmai fejlődésük bázisai. A KÖNYV VÁLASZTÁS MOTIVÁCIÓI Nem rendelkezünk megfelelő eszközökkel annak kutatására, milyen hatások, hogyan módosítják az olvasmányigényt. Az oktatási intézmények és munkahelyek a tanterv és a szakterület irányában ható (irányító) ereje nyilvánvaló. Az életkori statisztikák azt mutatják, hogy a könyvtári tagság létesítésére is kihat. A beiratkozást követő beszél130
