A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Bene Lászlónó: Munkaszervezés a kerületi könyvtárban
Á célkitűzés A könyvtári munkaszervezet működőképességének biztosításában elsőrendű feladat a struktúraképzés, a szervezetépítés. A struktúra kialakításával a szervezet anatómiáját építjük fel. A struktúra azonban csak a cél és a működőképesség függvényében értelmezhető. A célkitűzés a kiindulópont e tevékenységhez. A társadalmi igényekből származó célok, tervek meghatározóak a szervezetre, mert a szervezés eredménye, maga a szervezet, csak eszköz a társadalmilag indokolt feladat megoldásához. A kerületi könyvtárak számára a fő célkitűzéseket azok a felettes szakmai szervek adják meg, amelyeknek a függelmi rendjébe tartoznak: A kerületi könyvtár célkitűzéseinek összetevői: 1.1. A szocialista közművelődési könyvtárak működésének általános jogszabályai és irányelvei. (Művelődésügyi Minisztérium) 1.2. A művelődésügy időszakos célkitűzései, távlatilag például az 5 éves tervek, operatíve például az olvasómozgalmak. (Művelődésügyi Minisztérium) 2.1. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár irányelvei, amelyek a speciális budapesti ellátást és fejlesztést veszik figyelembe a Bp. Főváros Tanácsa V. B. útmutatásának megfelelően és az anyagi ráfordítása korlátái között. 2.2. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár időszakos tervfeladatai. 3.1. A kerületi könyvtár saját célkitűzései a környező társadalmi (a kerületi Tanács V. B., a társadalmi szervek, a kulturális intézmények) és az olvasói igények szerint. 3.2. A kerületi könyvtár saját szervezeti létéből adódó tervek és feladatok. A célkitűzésben figyelembe kell venni, hogy milyen arányban állanak a célok és az elérésüket garantáló lehetőségek. A könyvtári szervezetnek a jelen idejű állapotát (a külső és a belső feltételeket) mindenkor ismerni kell. Meghatározó tényező a könyvtár személyi és tárgyi, szakmai és pénzügyi felkészültsége. Ismerni kell a jelenlegi állapot várható változásait is és mindezek elemzésével el kell jutni a folyton jelentkező problémák felismeréséhez. A célkitűzésekhez és a problémafelismeréshez illeszkednek a szervezet folyamatos működéséből származó napi feladatok. A kerületi könyvtárak — eltekintve a kiskönyvtáraktól — feladatmegosztással működnek. Ahol nincs feladatmegosztás, ott struktúra képzésre, vagyis szervezetre sincs szükség, viszont a feladatmegosztással együtt a szervezés szükségessége is megjelenik. Amikor a könyvtár létébe struktúrát építünk, a fokozottabb ésszerűséget építjük bele. Hogy ezt hogyan, milyen módszerekkel, milyen finomságig csináljuk, az mindenek előtt a könyvtári szervezet nagyságától, jellegétől és bonyolultsági fokától függ. A gyakorlati tapasztalatok — a hálózatszerte jelentkező munkaszervezési kísérletek — bizonyítják, hogy a kerületi könyvtárak többségükben eljutottak fejlődésük8 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve XV. 1970 —71. 113
