A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1970-1971
Arató Józsefné - Hiripi Lajosné: Szociológiai dokumentáció a FSZEK központjában
tünteti, nem járt még nálunk. Kívánatosnak tartottuk, hogy propaganda kiadványaink őket is elérjék, ezért összeállítottuk és folyamatosan kiegészítjük a szociológiával foglalkozó, vagy a téma iránt érdeklődő kutatók címjegyzékét. A címjegyzék alapja két lista volt, az egyiket az MTA Szociológiai Intézetétől kaptuk, a másikat a TIT Szociológiai szakosztálya adta. Ezt a két alapjegyzéket folyamatosan kiegészítjük az olyan olvasók címével, akiknek a foglalkozása szociológus (pl. vállalatnál) vagy azokéval, akik olyan munkahelyeken dolgoznak, ahol szociológiai problémákkal (is) foglalkoznak (Népművelési Intézet, KSH Népességtudományi Intézete stb.). Utóbb megkaptuk a MTESZ munkaszociológiai körének tagnévsorát, a Várnában 1971-ben tartott szociológiai világkongresszuson résztvett magyar küldöttség jegyzékét és egyéb címeket. Szociológiai címjegyzékünk még így sem tekinthető teljesnek, de ez idő szerint Magyar- országon ez tartalmazza a legtöbb nevet. Ezért történt, hogy a Magyar Szociológiai Bizottság jelenleg folyó vizsgálata a szociológusok munkakörülményeiről és kutatási témáiról a mi jegyzékünk alapján választotta ki a vizsgálatba bevont személyeket. A címjegyzékben szereplő kutatóknak és érdeklődőknek rendszeresen elküldjük témabibliográfiáinkat és az újonnan érkező külföldi szociológiai műveinkről havonta megjelenő füzeteket. Mivel ezeknek a példányszáma korlátozott, címnévsorunk pedig állandóan növekszik, 1971-ben azoknak, akik már régebben kapják kiadványainkat, két részből álló levelezőlapot küldtünk. Megkértük a címzettet, hogy amennyiben továbbra is igényli jegyzékeinket, küldje vissza a válaszlevelezőlapot. A 386 megkérdezett közül 146-an kérték továbbra is szolgáltatásainkat. Az egyéni címek mellett intézményeknek, illetve azok könyvtárainak is elküldjük kiadványainkat. Az intézmények listájára az országos nagykönyvtárak mellé felvettük a megyei könyvtárakat, valamint a nem társadalomtudományi egyetemek könyvtárait, illetve marxista tanszékeit, végül a megyei pártbizottságok oktatási igazgatóságait is. Ma Magyarországon tulajdonképpen az Országos Címtárban, ill. a telefonkönyvben szereplő legtöbb nagyvállalatot és intézményt fel lehetne venni, mivel majdnem mindenütt van vállalati pszichológus, szociológus stb., aki a munkája során különféle jól-rosszul megalapozott felméréseket végez. Számunkra is segítséget jelent tehát, ha majd elkészül, a Magyar Szociológiai Bizottság vizsgálata, amelynek egyik célja éppen a szétszórtan folyó kutatások összehangolása és a „titkos” szociológusok megismerése. Bibliográfiai tevékenység A dokumentáció általában a gyorsinformáció műhelye, a bibliográfiai tevékenység pedig retrospektív; a szociológiai dokumentáció Magyarországon mégis bibliográfiák közreadásával indult meg. Humán és társadalomtudományoknál nagy jelentősége van az irodalom ismeretének és nem csupán jelenkori, de történeti vonatkozásban is. Ennek felismerése vezetett a magyarországi szociológiai irodalom bibliográfiai feldolgozásának szükségességéhez, amely csak az utóbbi időben indult meg. Az olvasószolgálat szociológiai feltáró munkája egyfelől igyekszik lépést tartani az aktuális kérdésekkel, másfelől ápolja és hozzáférhetővé teszi a magyar szociológia — többek között Szabó Ervin által alapított — hagyományait. Többéves, egész munkaközösséget foglalkoztató vállalkozás A magyar szociológiai irodalom bibliográfiája, amelynek első kötete az 1900—1919 közötti időszakból a Huszadik Század, a Szabadgondolat és a Munka Szemléje című folyóiratok anyagát tárja fel. A kötet 1971-ben jelent meg, az MTA Szociológiai Intézetével közös szerkesztésben. 1972-ben készül el a második kötet (kiadására 1973-ban kerül sor), mely ugyanezen időszakból (1900—1919) száznál több folyóirat szociológiai cikkeinek válogatott jegyzékét fogja nyújtani. A további kötetek hozzák az 1900—1919 évek szociológiai könyvtermését és 104
