A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Csép Attiláné: A félévszázados angyalföldi könyvtár. A 7. sz. könyvtár története
Dienes László már konkrét tervekről írt a Vörös Újság 1919. május 29-én megjelent számában. „Terveink szerint minden kerületben több 15 — 20 ezer kötetes általános — szépirodalmi és ismeretterjesztő — könyvtárat fogunk felállítani. Nagy-Budapesten körülbelül 30 —40-et... Ennek az országos könyvtár-hálózatnak egyes szervei már az előkészítés előrehaladott állapotában vannak. így Budapesten rövid idő alatt öt ilyen közművelődési könyvtárat nyithatunk meg. Ezek előkészítése azért megy gyorsabban, mert megszűnt egyesületek képezik kiindulópontjukat, már némi kész szervezet áll előttünk, mely csak modern irányba való átszervezést igényel. Ilyenek a volt Budai Könyvtáregyesület, az V. kér. Népháza, az Erzsébet Népakadémia helyiségeiben és anyaguk fel- használásával, felfrissített anyaggal megnyíló könyvtárak.”9 A cikk megjelenése után egy hónap sem telt el, 1919. június 24-én a Szabó Ervin Könyvtár megnyitotta az első új, átszervezett könyvtárat a 6-os számút a Budai Vigadó épületében. Ennek a könyvtárnak a megnyitásával kezdődött a könyvtárhálózat bővítésére hozott határozat megvalósítása. A Népház könyvtárát jelölték 7. számúnak és megnyitását augusztus első napjaira tervezték. Az állomány átvizsgálásakor megállapították, hogy a könyvanyag nagy része használható, bizonyos könyvek leválasztása, valamint újakkal való feltöltése után a könyvtár átadható a forgalomnak. Már július 22-én jelentették a Budapesti Munkás- és Katonatanácsnak, hogy a könyvtárat átvették, megnyitásához csupán néhány bútor kiutalását kérték. A könyvtár vezetésére Tima-Horváth Margitot jelölték. 1919. augusztus 2-án Braun Róbert a Szabó Ervin Könyvtár vezetője, aláírta azt a körlevelet, amelyben a Tanácsköztársaság alatt létesített 7. számú fiók ünnepélyes megnyitójára a könyvtár dolgozóit meghívta: „Körlevél Hétfőn délután 6 órakor nyitjuk meg az új (7. számú) fiókunkat. (Népháza, Vág utca 12. — 1. és 57. villamoson a régi vámig kell menni.) Kérjük az elvtársakat, jelenjenek meg a megnyitáson minél számosabban. 1919. augusztus 2 Braun vezető”9 A könyvtár tervezett megnyitása azonban elmaradt, hisz az intervenciós román királyi hadsereg már bevonult Budapestre. Ellenforradalmi rendszer jutott hatalomra, a városháza volt vezetői is visszatértek, s intézkedéseik a Szabó Ervin Könyvtárban is érezhetők voltak. Fegyelmi úton azonnal elbocsátották Dienes Lászlót, Braun Róbert igazgatót, Kőhalmi Béla, Pikier Blanka és Váradi Irma könyvtárosokat. A 7. számú könyvtárat — már az ellenforradalmi rendszer nevében — Kremmer Dezső megbízott könyvtárvezető adta át rendeltetésének 1919. augusztus 13-án, azonban hangsúlyozni kell, hogy a könyvtár újjászervezése és a könyvtárhálózathoz csatolása mégis a Tanácsköztársaság kultúr munkáját dicséri, ennek eredményeként válhatott a jótékonysági alapon létesült intézményből az elkövetkező félévszázad alatt a negyedszázados Hörthy-fasizmus időszakát is átvészelve — valóban korszerű nyilvános közkönyvtárrá. A könyvtár ellenforradalmi vezetői a gyűjteményt sietve visszaadták az újonnan megalakult Jótékonysági egyesületnek, ezzel is bizonyítani igyekeztek, hogy nem értettek egyet elődeik „könyvtár kisajátító” politikájával. De az átadás valójában csak formális volt, hisz 1919-től a könyvtár működtetéséről a Fővárosi Könyvtár gondoskodott. * * Irattár. 7. számú fiók iratai. 9 Irattár. 7. számú fiók iratai. 136
