A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
BUDA ELSŐ KÖZMŰVELŐDÉSI KÖNYVTÁRA A 6. SZ. KERÜLETI KÖNYVTÁR 50 ÉVE Sietek előrebocsátani, hogy az első budai fiókkönyvtár az ötven év előtti Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szerény méretű hálózatában a Könyvtár akkori vezetőjének, Braun Róbertnek és a fiókkönyvtár kiszemelt vezetőjének, Szauder Erzsébetnek teljesítménye volt. Ám, hogy erre sor kerülhetett, ahhoz szükség volt arra a nagy hatósugarú cselekvési szabadságra, amelyet a Tanácsköztársaság Közoktatásügyi Népbiztossága ruházott rá a könyvtárügyi politikai megbízottakra. Elevenen ábrázolja ezt az itt következő lapokon a 6. sz. fiókkönyvtár, az első budai fiókkönyvtár előtörténete, amely a háború előtti évekre vezethető vissza. Röviden, itt csak annyit, hogy Szabó Ervin budai lakos volt, s amikor már háromra „emelkedett” a fiókkönyvtárak száma a pesti oldalon, egyre sűrűbben mondogatta, hogy Budán is el kell kezdeni a fiókhálózat kiépítését. így esett a választás a Corvin téri „Kis Vigadó” épületében egy fedél alatt a Budai Polgári Kaszinóval meghúzódó kis könyvtárra, a Budapesti Könyvtár Egyesület kissé elárvult létesítményére, hiszen itt nem jelentkeztek helyiség gondok. Az éveken át húzódó tárgyalásoknak végül a Tanácsköztársaság rendeletéi vetettek véget. így valósult meg Szabó Ervin kedves terve. Alig néhány heti megfeszített munkával pedig Szabó Ervin tanítványainak egyik legjobbika, Szauder Erzsébet varázsolta a korszerű könyvanyaggal, barátságos bútorzattal újjá és meghitté. A monitoros ellenforradalmárok támadása pedig nem tudta megakadályozni ünnepélyes megnyitását. Kőhalmi Béla Harc a nyilvános közművelődési könyvtárhálózat megteremtéséért A XIX. század végén jelentős társadalmi mozgalom indult meg az úgynevezett egyesületi, ill. „népkönyvtárak” létesítése érdekében. Erre többek között azért került sor, mert a hivatalos Magyarország nem sokat törődött a könyvtárüggyel és mereven elutasította nehogy ezek létesítése, fenntartása a megye vagy a város költségvetését terhelje. Csupán egyes polgári egyesületek, szabadkőműves páholyok, polgári körök kísérleteztek több-kevesebb sikerrel e területen. A későbbiek során azonban az államhatalom urai is felismerték az egyre szaporodó kisebb egyesületi, iskolai és közművelődési egyesületekben létrehozott könyvtárakban rejlő propagandisztikus lehetőségeket, az uralkodó osztály céljainak megvalósítása érdekében. Támogatni kezdték ezeket a könyvtárakat és ezzel egyidejűleg gondoskodtak arról is, hogy a könyvállomány dandárját olyan könyvek képezzék, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék pl. a nemzetiségi területek erőszakos magyarosítását, de ezen túlmenően ellensúlyozzák a munkás- és parasztmozgalmakat. A búr8 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve XIV. 1968 — 69. 113
