A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1968/69. évi jelentése - I. A központi könyvtár jelentése
Tájékoztató munka Az olvasószolgálat tájékoztató munkája Nagyobb utánjárást igénylő tájékoztatásokat 1968-ban — mint korábban is — főleg a különböző intézmények kértek könyvtárunktól. Ilyenek: a tiszazúgi per (MAFILM), a művelődésszociológia kérdései (Fővárosi Tanács), írástörténet (Képzőművészeti Alap Kiadó), stb. Sok könyvet kerestünk kisebb témákról a különböző szerkesztőségek (Magyar- ország, Népszava, Népszabadság, Gondolat Kiadó, Európa Kiadó, stb.), egyes intézmények (Külügyminisztérium, Művelődésügyi Minisztérium, Kulturális Kapcsolatok Intézete, Operaház, Rádió, Televízió, stb.) munkatársainak kérésére. Szaporodott a képdokumentumokat kérők száma; különösen az említett lapszerkesztőségek, a Televízió és a Tankönyvkiadó kért sok képet. Az év második felében az 1918-as magyar polgári forradalom és az 1919-es Tanácsköztársaság irodalmát, különösen a középiskolások olyan nagy mértékben keresték, hogy a vonatkozó könyvekből a reference-ben ideiglenes kézikönyvtárat állítottunk össze. A középiskolás tanulmányi versenyek résztvevői nagyrészt az olvasótermekben jelentkeztek kérdéseikkel. 1969-ben elsősorban a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmával mutatkozott széleskörű tájékoztatási igény. A Posta különleges telefon-tudakozója rendszeresen irányította ügyfeleit a legkülönbözőbb általuk megoldatlan kérdésekkel tájékoztatónkhoz. A Rádió és a Televízió is nagymértékben vette igénybe reference szolgálatunkat. Az 1969-es kérdések közül példaként a következőket említjük: a Kapp-puccs ; amerikai és francia alkotmányok; a magyar korona elrablása; ország-címerek, zászló-színek. Milyen ételeket tálaltak egy XVII. századi olasz lakomán ? A marketing irodalma ; az állatcsillagképekről szóló versek ; mely magyar hajókat süllyesztettek el az Adrián az első világháború alatt ? A Varsói Szerződésről; Szabó Ervinről; szecessziós könyvművészet; Lenin művei a magyar könyvtárakban. A human relations európai irodalma. Az arab felszabadító mozgalmak irodalma; a nemzeti szuverénitásról; a cigány-kérdés. A tájékoztató számos fővárosi, vidéki és külföldi látogatócsoportnak mutatta meg, és ismertette a könyvtár fejlődését. A Leningrádi Egyetem népművelés-szakos hallgatóinak, az NDK-ból érkező egyetemistáknak, a poznani könyvtári delegációnak. Meglátogatta a könyvtárat Giorgio Amandi, a Savona-i városi könyvtár igazgatója, a leydeni egyetem művészettörténeti professzora, a Los Angeles-i könyvtár egy magyar származású vezetője, stb. Nagyobb reference-munkák feldolgozását végezték 1969-ben: Herendi Károlyné, Kontraszty Anna, (Kurrens folyóiratok szakmutatókkal kiegészített jegyzéke); Herendi Károlyné (A kurrens nemzetközi szociológiai folyóirattermés alapjegyzéke). Befejezés előtt áll a FSZEK központja periodika anyagának kronológikus katalógusa. A Budapest-gyűjtemény tájékoztató munkája A reference kérdések nagy része — különösen az 1968-as év IV. negyedétől fogva — a kerületi TV-vetélkedővel volt kapcsolatos. Sok kérdést tettek fel a nagy történelmi évfordulókra vonatkozóan is: az 1918 októberi forradalom, a KMP megalakulása, a Tanács- köztársaság kérdései állottak előtérben. Ezeken kívül sok kisebb reference-kérdést tettek fel, amilyenek például: adatok a Budapest helynév legrégibb előfordulásairól, az I. kerületi Krisztina-téri általános fiú-iskola; a Calvin téri református templom, továbbá a Köztisztasági Hivatal történetéről ; a Fehér Galamb vendéglőről (Vendéglátóipari Múzeum), a XVIII. századi pesti „Kreutzer- Theater-ről” (Színháztörténeti Múzeum); az V. kerületi utcanevek eredetéről (Kerületi Tanács). A TV többek között a „Századunk” c. sorozathoz a frank-perről keresett anyagot, továbbá a „Budapest-fürdőváros” c. propaganda mű4* 51
