A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Kutas Gizella - H. Drechsler Ágnes: A könyvtárosképzés a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban

Beosztás Főiskolai Közép­iskolai Ált. iskolai összesen végzettséggel rendelkezik Vezető ......................... 48 9 2 59 Beosztott könyvtáros 66 95 4 165 Összesen 114 104 6 224 02-es állományban levő beoszt, könyvt. 10 51 9 70 A csak általános iskolát végzettek száma elenyésző, a törzsállomány három %-a, szerződéses 02-es állománynak viszont tizenhárom százaléka. Annál örvendetesebb, külö­nösen a törzsállomány esetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők nagy száma. A háló­zat 294 dolgozója közül 124 rendelkezik főiskolai vagy ennek megfelelő diplomával (51%). A beosztás szempontjából vizsgálva a táblázatot, kiderül, hogy a vezetők túlnyomó több­sége — ötvenkilencből negyvennyolc — rendelkezik felsőfokú képzettséggel. Ez adatok már a további feladatokat is jelzik. A 106/1964 (M. K. 3) MM sz. és a 129/ 1964. (M. K. 12) MM. sz. utasításnak még nem tett teljesen eleget a könyvtárunk. A háló­zatban tevékenykedő vezetők zöme rendelkezik ugyan felsőfokú képesítéssel, de ugyan­akkor az esetek többségében szükséges könyvtárszakon is megszerezni a felsőfokú képesítést. A beosztott könyvtárosok zöme a hálózatban középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 235 beosztott könyvtárosból 222 rendelkezik érettségivel vagy az érettséginél magasabb iskolai végzettséggel, velük szemben mindössze tizenhárom a csak általános iskolát végzett beosztott könyvtárosok száma. Ezek 40 évnél idősebbek. Az arány megnyugtató, bizo­nyítja azt a tényt, hogy beosztott könyvtárosaink a megfelelő szakmai képesítés birtokában az általános műveltségnek is azon a szintjén állnak, mely a könyvtárosi munka nélkülöz­hetetlen feltétele. A számadatok szerint tehát könyvtárosaink általában megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Emellett azonban változatlanul figyelmet kell fordítanunk a még szakkép­zettséggel nem rendelkező könyvtárosaink — s főként az ezek nagy többségét képviselő állományon kívüli könyvtárosok — képzésére. 2. Könyvtárosi szakoktatásunk eredményei és problémái Az előbbiekben ismertetett felmérés határozza meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feladatait a könyvtárosképzés terén, mivel a könyvtári munkakörök képesítését előíró — már említett — miniszteri rendeletek tisztázzák a könyvtárosoktól megkívánt képzettség színvonalát. Maga a felmérés már a szakoktatás terén elért eredményekre is rámutat, hiszen az alaprendelet 1962-ben, és a kiegészítések 1964-ben történt kiadása óta elmúlt 6 — 8 év alatt jelentősen emelkedett a szakképzettségi színvonal. Meg kell azonban mondanunk, hogy — különösen az utóbbi években — sok nehézség akadályozta a még hátralevő feladatok megvalósítását. Korábban, 1959-től 1966-ig a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár hivatalosan kijelölt úgynevezett tankönyvtár volt, amely saját keretén belül biztosíthatta könyvtárosi középkádereinek szakmai képzését. Ennek eszköze a két-, illetve később két- és féléves könyvtárosképző szaktanfolyam volt, amely az érettségizett fiatal könyvtárosok számára mintegy könyvtáros-technikumi végzettségi kiegészítést nyújtott és ezáltal biztosította könyvtárosi alkalmaztatásuk rendeletben elő­írt alapfeltételét. Egy olyan nagy hálózattal dolgozó közművelődési könyvtár számára, amilyen a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a képzettségi rendeletek kiadása után valóban csupán a széleskörű könyvtárosképzést biztosító tankönyvtári jelleg nyújthatta a további 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom