A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Benkőné Bartha Ilona: A gyermekkönyvállomány alakulása egy évtized alatt
olvasólétszám összefüggése — Főv. Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve VII. 1958 — 1959., a Magyar Könyvszemlében közölt állományelemzésekről szóló tanulmánya.3 A szerzett tapasztalatok birtokában vizsgáljuk meg ismét a gyermekkönyvállományt. II. A gyermeklakosság könyvellátása és a könyvtári olvasók száma közti kapcsolat A gyermekolvasók számának alakulásában jelentős tényező a könyvállomány nagysága és rendszeres fejlesztése. 1958 —59-ben a 25,2%-nyi gyermekolvasó évi könyvgyarapodása 20% körüli volt. Szükséges megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a könyvállomány és az olvasók kapcsolatát. Először az iskoláskorú lakosok arányát kell számba vennünk, majd azok könyvvel való ellátottságát elemeznünk. A fenti arányból, a tízéves időszakból három jelentős évet kiragadva, a következő képet kapjuk: Év Ált. iskolás korú lakosok Könyvtári olvasók Könyvállomány 1 olv.-ra jutó kötet Kötet forgalom 1958 185 667 29 096 128 064 4,3 734 547 1963 214 943 47 517 252 839 5,3 1 480 048 1968 171 862 51 548 406 787 7,9 1 413 765 Az iskoláskorú lakosság száma magas volt 1958-ban és 1963-ban. Ezek a demográfiai hullám tetőzésének gyermekei és a visszaesés a gyermekek számában néhány év múlva már jelentkezett is. A budapesti statisztikai évkönyvben az iskoláskorú lakosok számában a csökkenés az 1966/67-es tanévben jelentkezett. Ugyancsak csökkenés mutatkozott a könyvtári olvasók számának alakulásában is. Bár a fenti három évet vizsgálva, folyamatos fejlődés van ugyan, de az 1968-as évi gyermeklakosság száma kisebb, mint az előző évi, ezért a könyvtári gyermekolvasók száma is kevesebbb volt az előző évinél. Az 1958 —60-as évek a gyermekkönyvállomány tervszerű fejlődésének évei voltak. Emelkedett évről-évre az 1 olvasóra jutó kötetek száma is. Évek óta figyelemmel kísérjük, hogy a budapesti 6 — 14 éves korú lakosok közül mennyi olvas a kerületi gyermekkönyvtárakban. Jelen vizsgálódásunk szempontjából azonban az a kérdés is fontos, hogy milyen az iskoláskorú lakosság könyvvel való ellátottsága. Ezt vizsgáljuk meg az alábbi táblázatban (1968): Könyvtárunk által ellátott olvasók számánál a II., VII., X., XII., XVIII., XX. kerületek lemaradtak, mert ezekben a fejlesztés elégtelen. A gyermeklakosság könyvellátása persze nem egyedül a FSZEK feladata, hanem az iskolai könyvtáraké is. Problémájuk közismert: nincs megfelelő helyiség, könyvállomány, függetlenített, vagy legalább órakedvezményes pedagógus sem a könyvtárosi munka ellátására. Néhány üzemi, szakszervezeti könyvtár kölcsönöz területre gyermekeknek is, de ezek száma nagyon kevés. Mindezek figyelembevételével sem megfelelő a gyermeklakosság könyvvel való ellátása. Számunkra jelen esetben a másik legfontosabb mutatószám a táblázatból, hogy a mi könyvtárunkban olvasó gyermekekre hány könyv jut és hol szükséges ezt az arányt javítani. Az egy olvasóra jutó kötetszám hálózati átlaga 7,9 kötet. A hálózati átlag alatt levő kerületek: IV., VI., XI., XII., XVI., XVIII., XIX. és XXII. Természetesen központilag könyvtáranként figyelemmel kísérjük ezt az arányszámot, bár tudjuk, hogy ennek növelésére nem elegendő csak a könyvállomány megfelelő fejlesztése, mivel ez összefüggésben áll a könyvtárak telepítésével, a foghíjas kerületek, fehérfoltok felhasználásával. (Pl. a VI., VII. és X. kerület, ahol csak 1 önálló gyermekkönyvtár, illetve egy gyermek- részleg van.) 3 BIKÁCSI Lászlóné: Gyermekkönyvtárak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárak történetében. Bp. 1968. FSZEK, 252. 1. 240
