A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

H. Drechsler Ágnes: Az ismeretterjesztő művek szakozásának problémái kerületi könyvtárainkban

Az „Európai antológia” című sorozat köteteit a szépirodalom helyett ugyancsak sokkal ésszerűbb lenne az ismeretterjesztő irodalom megfelelő szakcsoportjaiba besorolni, hiszen itt elsősorban kultúrtörténeti, ezen belül régészeti, művészeti kötetek jelennek meg. Ez a megállapítás vonatkozik néhány nem e sorozatba tartozó, de hasonló jellegű mű téves beszakozására is. Pl. Szepessy Tibor: A régi Róma napjai, Ritoók Zsigmond: Színház és stadion, Kulin Katalin: Utazás a régi Angbában, s a legújabbak közül Maróti Egon: Rabszolgák az ókori Rómában. Ezeket a Tankönyvkiadó gondozásában megjelent, magyar és világirodalmi szöveggyűjteményeket, a szakozók kizárólag szépirodalmi szemelvényeknek fogják fel. Itt ellentmondás áll fenn a kötetek tényleges tartalma és a felhasználás célja között, hiszen az írók életrajzi adataival, értékelésével, és más magyarázatokkal ellátott köteteket elsősorban a középiskolás és egyetemi diákság forgatja nélkülözhetetlen segédkönyvként és tananyagként ; semmiképpen sem adható tehát oda egy szórakoztató szépirodalmi műre vágyódó olvasónak, tipográfiai elrendezése és formátuma miatt sem.

Az utóbbi években szinte elárasztották a könyvpiacot a különböző memoárok és munkásmozgalmi visszaemlékezések, külföldi és magyar szerzőktől egyaránt. Műfajilag határesetet alkotnak és íróik eltérő életpályája miatt oly különböző jellegűek, hogy nem könnyű könyvtárosi szempontból osztályozni. Mivel nem hivatásos írók tollából kerültek ki, akik nem kezelik a nyelvet művészi kifejező eszközként és nem elsősorban a művészi értékre törekvés a céljuk, megítélésünk szerint az ismeretterjesztő irodalom különböző csoportjaiban lenne a helyük. A nyomtatott katalóguscédulákon mégis szinte egyöntetűen szépirodalmi besorolást nyertek. Pl. a munkásmozgalom köréből: Ibárruri, Dolores: Az egyetlen út, s az újabbak közül Bihari Mihály: Egy gyorsíró feljegyzései, Jász Dezső: Ta- nácsmagyarországtól a Pireneusokig ; a külpolitika tárgyköréből: Majszkij: Utazás a múltba és Háborús emlékeim. Egy szovjet követ visszaemlékezései. Fokin, a világhírű orosz tánc- koreográfus és tanár Az ár ellen címmel megjelent munkájában olyan táncelméleti és pedagógiai kérdésekről ír, hogy a könyvnek feltétlenül a 792-es szakcsoportban lenne a helye. iSok irodalomtörténész tollából olvashatunk írói portrékat, kis tanulmányokat kortárs és klasszikus írókról esszé stílusban, amelyeket adatközlő és sokszor hézagpótló jellegük miatt főleg a tanulóifjúság, elsősorban az érettségizők, vagy a szigorlatozok forgatnak haszonnal. E könyveket a 8-as főosztályba kellene sorolni és nem a szépirodalomba. így olyan olvasó viszi el, aki csalódottan hozza vissza, s ez idő alatt a rászoruló nem tud gyors tájékoztatást kapni. Példák: Fenyő István: Két évtized. Tanulmányok és kritikák, Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját, Thomas Mann: Válogatott tanulmányok (2. kiadását sorolták szépirodalomba). Bacon, Platon, Bergson újabban megjelent kötetei az Üj Könyvek recenziói értelmében a bölcseleti irodalom körébe tartoznak, mégis a gondolatközlés esszéjellege miatt szépirodalmi jelzetet kaptak. Pedig, akit tanulmányaitól függetlenül érdekel a filozófia, a 100-as szakcsoportban fog böngészni és nem a szépirodalmi állomány rengetegében kutat majd filozofikus, elmélkedő jellegű könyvek után.

Hasonló tárgykörű művek körében igen sok eltérő jelzetelési gyakorlatot tapasztalunk. Pl. Román József könyvei esetében. A Mondák, eposzok, legendák című könyv a

8-as szakcsoportban van; az Eposzok könyve — a szépirodalomban; a Mítoszok könyve a 29-es szakcsoportban. A Regék és mondák című sorozat keretében 1964-ben megjelent Dobrovits Aladár — Kákosy László — Komoróczy Géza: Bábel tornya című műve a szépirodalomba került; Dömötör Tekla: Germán, kelta regék és mondák címen 1965-ben megjelent válogatása a néprajz szakcsoportjába. A „Delfin könyvek” sorozatban 1966-ban megjelent Véber Károly: A néma völgyben című válogatása, vadászírók elbeszélései alcímmel, szépirodalmi besorolással. 1967-ben mintegy folytatásként megjelentették Véber Károly: Ébred a dzsungel című összeállítását, ugyancsak vadászírók elbeszélései műfaj megjelöléssel. E mű már 910.4-es szakjelzetet kapott. Sajnos szokszor tapasztalhatjuk, hogy ugyanazon mű többszöri kiadás esetén eltérő szakjelzetet nyer. Benedek István: Bolond világ című tanulmánykötete 1967-ben a 82-es szakcsoportba került, az 1969-es 2. kiadás már teljesen indokolatlanul a 61-es szakjelzetet kapta elsőnek (amely természetesen

234