A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Arató Antal: A Gorkij-centenárium és Gorkij műveinek olvasottsága a pesterzsébeti könyvtárban
kevés eredményt értünk el: elsősorban a munkások (46), középiskolások (16), tisztviselők (12). Ezek az olvasók tehát mégis élnek a közvetett ajánlás adta lehetőségekkel s nyilván jobban élnének a könyvtárosi tanácsadással is, ha az elmélyült, gondos irodalmi ismereteken, kölcsönzési tapasztalatokon nyugodnék. 4. A kölcsönzött Gorkij művek Előző felmérésünk idején egy Gorkij művet 1,7-szer, most 3,7-szer kölcsönöztek fél év alatt. A szovjet művek forgalma 3,1 volt. Az elmaradást tehát, legalábbis a centenárium idején, sikerült behozni. A két felmérés legtöbbször kölcsönzött műveinek listáját összehasonlítva azonban — igaz, hogy Az anya kölcsönzéseinek száma megnőtt, s a sokszor elvitt szovjet művek listáján jócskán előre lépne —, a 24-szer kölcsönzött Áruló még csak a 23-ik helyet foglalná el. Ez is mutatja, hogy nem mondhatjuk el egyértelműen, hogy Gorkij művei túlságosan népszerűek lettek volna a felmérés idején, ha a forgalmat aprólékos munkával sikerült is kicsit megemelni. A legtöbbet kölcsönzött művek élén azok a kötetek állnak, amikről annotáció készült. Összehasonlításul mégis közöljük, hogy ,,A szerencsétlen Pável” 3 példányából az előző felmérés idején csak egy olvasó kölcsönzött. Az „Okurov városka” egyetlen példányát és ,,A mezítlábasok” két példányát egyetlen egyszer sem vitték el. Helyes lett volna még Gorkij legértékesebb műveit Az Artamonovok-at és a Klim Szamgin-t is népszerűsíteni. Annál is inkább, mert olvasatlanságuk valószínűleg nem általános jelenség, hiszen a könyvtárunknál jóval nagyobb 6-os számú könyvtárban fél év alatt legtöbbször Az Artamonovok-at (56), a Klim Szamgin-t (36) és Gorkij elbeszéléseit (35) kölcsönözték.10 Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a pesterzsébeti olvasók jóval kevesebb olvasási gyakorlattal rendelkeznek, mint a budai lakosok. Talán ez játszott közre abban is, hogy minden erőlködésünk ellenére olvasóink közül csak 4 jelentkezője akadt a Gorkij pályázatnak és ezekből végül csak 1 adta be a dolgozatot. Adataink azt mutatják, hogy a könyvtárban csak egy példányban szereplő, de többször kölcsönzött művek (lásd táblázatot) példányai kiegészítésre szorulnak. Szükségesnek tarjuk még az elbeszélés-kötetek számának gyarapítását is. ,,Az anya” példányait 20-ra emeltük, látva, hogy a középiskolások általában akkor olvassák el csak, ha kötelező olvasmány, s ha nem találják bent, később már nem kölcsönzik. Végezetül számot kell vetnünk azzal is, hogyan fogadták az olvasók az elvitt Gorkij műveket. Visszavételnél 77 esetben kaptunk erre választ. 66 olvasónak tetszett a mű, 9 esetben nem tetszett, ketten nem olvasták. Ezek a számok a kölcsönzött művek 27%-át érintik, ami — ha figyelembe vesszük, hogy az elvitt könyvet az esetek kb. 30%-ában nem az olvasója hozza vissza — akkor is kevés. Nem tartjuk jellemzőnek az 1 — 2 szavas interjúnk konklúzióit sem. Például: „Tetszett a könyv ? — Tetszett.” „Milyen volt a könyv ? — Jó volt.” „Érdemes volt elolvasni a könyvet ? — Érdemes.” — Számos esetben mondta az olvasó, hogy tetszett az elvitt Gorkij mű, de amikor azt kérdeztük, hogy lenne-e kedve még olvasni egyet, akkor nem-mel válaszolt. Talán jellemzőként egyik nőolvasónk szavait idézzük: „Szeretem Gorkij-t, olyan szomorú, mint maga az élet, valami vidámabbat kell olvasni. Szeretem a komoly irodalmat, de Gorkij valahogy keserves érzést hagy az emberben.” Kétségtelen, hogy ajánlásaink során az eddig legkevésbé olvasott műveket állítottuk előtérbe, holott több gondot kellett volna fordítanunk a nem annyira lehangolónak, vigasztalannak értékelhető művek, mint pl. Az Artamanovok, az életrajzi trilógia, az elbeszélések ajánlására. Ügy gondoljuk, hogy a közművelődési könyvtári munka eljövendő feladatai már nem az olvasói igények feltárása — ez már sokféle módon és sokféle könyvtárban megtörtént — hanem éppen e különféle vizsgálatok eredményei alapján megindított könyvtári nevelőmunka különféle lehetőségeinek, hatásainak elemzése. Vizsgálatunk is ilyen 15* 227