A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Arató Antal: A Gorkij-centenárium és Gorkij műveinek olvasottsága a pesterzsébeti könyvtárban
ezekkel a módszerekkel sikerült 1966-ban a szovjet szépirodalom forgalmát 4,2%-ról 4,7%-ra emelni. Elsősorban a könyvre helyezett ismertetések, annotációk további alkalmazásával ez az arány 1967-ben 4,9%-ra nőtt. Módszerünk csak annyit változott, hogy a könyvismertetéseket nem csak rátűztük a kiállított könyvekre, hanem minden ilyen könyvet fóliával bekötöttünk és az átlátszó fólia alá helyeztük a színes papírra gépelt annotációt. így nemcsak a könyvkiállításon találkozhat az olvasó könyvajánlással, hanem a szabadpolcon történő válogatáskor is. Mindezt azért mondom el, mert az összes szovjet könyv népszerűsítése során elért tartós eredmény után, hasonló módszerekkel rátérhettünk egy kisebb részterület, Gorkij könyveinek fokozott propagálására. Jó alkalom ígérkezett a lanyhuló érdeklődés felkeltésére, hogy 1968-ban ünnepeltük Gorkij születésének 100 éves évfordulóját. A könyvtáron kívüli propaganda hatását akartuk egyesíteni féléves ajánló-népszerűsítő munkánkkal. 1. Módszertani kérdések, általános adatok Ajánló munkákat 1968 márciusától 6 hónapig folytattuk. E fél év alatt egy könyvbölcsőn Gorkij műveiből állandó kiállítást rendeztünk. Egyes műveket a bevezetőben említett módon annotációval láttunk el. A szabadpolcon a szépirodalmi állományt úgy csúsztattuk, hogy Gorkij művei szem-magasságban legyenek, s bőven legyen hely egyes annotált műveket címlappal kifelé is elhelyezni. Ugyanakkor a visszavételi rendezőpolcon is hagytunk mindig 1 — 2 Gorkij kötetet, mert megfigyeltük, hogy az olvasók szívesen válogatnak innen. Kifüggesztettük az MSZBT Gorkij-pályázatára való felhívását is. Vizsgálatunk kezdetén minden egyes Gorkij-kötet könyvkártyáján, az utolsó tagsági szám után vonalat húztunk, hogy a félév után megállapíthassuk majd — a tagsági számok sorrendjében levő kimutatásunk alapján — hogy kik és hányszor kölcsönözték az egyes műveket. Könyvkiadáskor a tagsági szám mellé feljegyeztük a választás módját, azt, hogy a kiállításról, szabadpolcról vagy ajánlás útján jutott-e a könyv az olvasóhoz. Végül visszavételnél az elvitt könyvekről igyekeztünk kideríteni, hogy vajon tetszett-e vagy nem az olvasónak, vagy pedig egyáltalában nem olvasta. Az anyag feldolgozása során ugyanolyan mutatókat állítottunk össze, mint az 1966. évi szovjet szépirodalom forgalmát elemző féléves vizsgálatunk során. Ezért számos esetben hivatkozunk majd erre a felmérésre. 1968-ban a Gorkijt ajánló — figyelő munka lezárásáig a könyvtárunkba beiratkozott olvasók száma 2800 volt. Egész évben a szovjet irodalom forgalma 5,9%-át adta a kölcsönzött művelnek. A felmérés időszakának két bontott statisztikai hónapjában 6,6%, ill. 7% volt ez az arány, elsősorban a megnövekedett Gorkij kölcsönzések eredményeként. Amíg az előbbiekben említett 1966-os felmérésünk során 88 Gorkij könyvet kölcsönöztek olvasóink, addig a mostani időszakban több mint ennek háromszorosát, 277-et olvastak el. 2. A Gorkij művet olvasók megoszlása Különösen érdekes számunkra, hogy mely olvasóink azok, akik révén a Gorkij könyvek forgalma megemelkedett a vizsgált időszakban. Kiderült egy korábbi módszer alapján2 * * * * * 8 hogy: 1- szer kölcsönzött Gorkij művet 156 75% olvasó 2- szer kölcsönzött Gorkij művet 31 15% olvasó 3- szor kölcsönzött Gorkij művet 16 7% olvasó 4- szer kölcsönzött Gorkij művet 4 2% olvasó 5- ször kölcsönzött Gorkij művet 1 0,5% olvasó összesen kölcsönzött Gorkij művet 208 100% olvasó 222
