A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Ecsedi Klára: A fiatalok filozófia iránti érdeklődése egy kerületi könyvtárban
A FIATALOK FILOZÓFIA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉSE EGY KERÜLETI KÖNYVTÁRBAN Hadd kezdjem egy gyermekkori emlékemmel soraimat: hallottam valamit arról, hogy az égöveket a Földnek a Naphoz viszonyított helyzete határozza meg. Azt is tudván, hogy Délen meleg van, összeraktam a részismereteket egy „logikus” és „kerek”, összefüggő rendszerré, nagyon megörültem neki, és lelkesen, szemléltetéssel alátámasztva terjesztettem „téveszméimet” még kisebb embertársaim körében, miszerint a Déli-sarkon van a legmelegebb stb., mert oda süt a Nap legjobban a Föld állása miatt. Az emberben igény van az általánosításra, és abból alakítja ki világnézetét, amiről tudomása van, ami ismeretanyagot innen-onnan összehordott magának. A helyes részismeretek is hibás rendszerekké állhatnak össze, ha nincs meg az összes lényeges alkotóelem, ha nincs megfelelő áttekintés, és ha hibás a rendszeralakítás. 1. Fiatalok, világnézet, filozófia Rendkívül kényes probléma a fiatalok filozófiai érdeklődésének felkeltése és kielégítése, ilyenirányú spontán nevelődésük illetve nevelésük kérdése. A fejlődéslélektan szerint ugyanis: „Helyesen nevezték... a serdülőkort a saját világnézetért vívott harc koránál:, [kiemelés tőlem, E. K.] mely az ember egész későbbi lelki beállítottságát, a jövő életstílusát és viselkedési normáit meghatározza. ”x Az ifjúkort ebből a szempontból szinte csak kiegészítőnek tekinthetjük: ,,.. .ebben az időben következik be a teljes szellemi érettség, stabilizálódik a világnézet.. . ”2 Akkor már azonban túlságosan a családalapítás és más hétköznapi problémák felé fordul az érdeklődés, — mind a szakirodalom, mind könyvtári tapasztalataink ezt bizonyítják: a továbbtanulók kivételével húsz éves koron túl szinte nem is találkoztunk filozófia iránt érdeklődővel; főleg tizenhét-tizennyolc éves olvasóink váltak — szándékunk ellenére — megfigyelhetőkké. A világnézet — filozófia — gyakorlat kapcsolata röviden a következőképpen foglalható össze: „A világnézet a szó tágabb értelmében magában foglalja az ember környező világra vonatkozó nézeteinek összességét... Szorosabb értelemben minden világnézet alapvető részét a filozófiai kérdések alkotják. .. A világnézetnek nagy gyakorlati jelentősége van: meghatározza az emberek viszonyát a környező valósághoz, és vezérfonal a cselekvés számára.”3 Ha belegondolunk e közismert gondolatok jelentésébe, megérezzük a kérdés társadalmi fontosságát. Differenciáltabban például Heller Ágnes fejti ki, hogy az öntudattal, tudományos világnézettel rendelkező individuum tudatosan képes a társadalmi követelményrendszerekhez tevékenyen alkalmazkodni, szemben a társadalom céljait föl sem ismerő, szűklátókörű, önző emberekkel, a „partikuláris egyedekkel.”4 Valóban nem közömbös, hogy a fiatalság, az új nemzedék aktív korszakában hogyan fog viszonyulni társadalmunkhoz, és hogy a mostani, már szocializmusban felnövő ifjúság meg tud-e felelni a magas társadalmi követelményeknek. „Ügy tűnik, hogy a fiatalsággal 198
