A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Novák Tamásné: Budapest a felszabaduláskor és ma. (A Budapesti Képgyűjtemény anyagából)
BUDAPEST A FELSZABADULÁSKOR ÉS MA (A Budapesti Képgyűjtemény anyagából) Felszabadulásunk 25-ik évfordulója alkalmából képsorozatot mutatunk be az ostrom utáni Budapestről és — összehasonlításként — a főváros mai képéről. Mindenkinek sokat mond ez a körkép: annak aki végigélte azokat a szörnyű napokat, — de annak a fiatalnak is, aki csak a mai Budapestet ismeri és a negyedszázad előtti korszakot csupán mint történelmet tanulta. A képek megjelenítő ereje szinte élményszerűvé teszi ennek a 25 évnek a történetét a két végpont kontrasztjaként romjaiból feltámadó és még szebbé váló Budapest negyedszázadát. A képeket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „Budapest Gyűjteményének” Képarchívumából válogattuk ki, szembeállítva a régi fotókat az — ugyanabból az aspektusból felvett — mai képekkel. Ez utóbbiak Kovács Ferenc felvételei. Korábbi évkönyveinkben (1962, 1963) bírt adtunk már a Budapest Képgyűjteményről, — melyet most e nagyon is aktuális rész anyagának bemutatásával, továbbá az alábbi tudnivalók közlésével kívánunk ismertetni. * A képgyűjtemény két részből áll. Az egyik a könyvtár birtokában megtalálható monográfiák és periodikák képanyagáról készített cédulakatalógus, az úgynevezett képkatalógus. A másik rész a fényképekből álló és tematikusán tárolt tulajdonképpeni kép- gyűjtemény. A képkatalógus a 7 kötetes Budapest Történetének Bibliográfiájával egyidejűleg készült. A bibliográfiát készítő munkatársak a könyvekkel és folyóiratokkal párhuzamosan feldolgozták a bennük található képeket is. Praktikus szempontok szerint a cédulák kétféle rendben tárják fel az anyagot: az arcképkatalógus az ábrázolt személy, vagy személyek betűrendjében, a tematikus képkatalógus pedig a tematikusán tárolt fényképanyag rendjében. A cédulák a kép tárgyának megjelölése mellett feltüntetik a keletkezés, vagy a közlés idejét, a kép műfaját, (ceruzarajz, festmény, metszet, fénykép stb.) és ha kideríthető volt, — vagy festményeknél, ha jelentős, — a kép készítőjét. A Budapest Történetének Bibliográfiája időközben — a most készülő mutató-kötet kivételével — teljes egészében megjelent. Az anyaggyűjtés lezárása óta folyik azonban a további gyűjtés, a pótkötet előkészítése. Az összegyűlő új anyaggal (repertórium) egy- időben készül a képkatalógus kiegészítése is. A fényképgyűjtemény gyarapítása összetettebb folyamat. Tekintettel kellett lennünk arra, hogy milyen más, a témába vágó képgyűjtemények léteznek még és összeegyeztetni velük a mi gyűjteményünket. A legnagyobb hasonló képgyűjtemény a Budapesti Történeti Múzeum újkori osztályán az ún. Kiscelli Múzeumban található. Ennek adta át könyvtárunk — felső rendelkezés alapján — 1946/47-ben eredeti metszetgyűjteményét. 1964-ben került elő egyik budapesti nyomda raktárában a Klösz-féle nyomda Budapestről készített képeinek nagyméretű, többnyire 24 X 30-as vagy 30X40-es üvegnegatív anyaga. A múlt 187
