A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969

Csömör Tibor - Lakos Katalin: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkásmozgalmi tárgyú kiadványai. 1945-1969

Címbibliográfia, mely tematikus elrendezésben könyveket és folyóiratcikkeket egyaránt feldolgoz rövid módszertani útmutatóval kiegészítve. Szak- és szépirodalmat egyaránt tartalmaz, zömmel az ötvenes évek második felének ideológiailag tisztultabb, torzításoktól mentes irodalmából válogat igényesen.

31. ESEMÉNYNAPTÁR a MKP [helyesen: Kommunisták Magyarországi Pártja] megalakulásának és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának előzményeihez. (1918. okt. 30 —31-től 1919. márc. 21-ig. összeáll, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Bibliográfiai Osztálya.) Bp. 1958 [1959], Házi soksz. 4 1.

Részletes, tárgyszerű, de tematikus megoszlásában aránytalan, irodalmi hivatkozásokat nélkülöző eseménynaptár.

32. [EZERKILENCSZÄZTIZENKILENC] 1919. Tanácsköztársasági eseménynaptár. (1919. március 21 — 1919. augusztus 3.) [Összeáll. — Kintiiné Szántó Mária.] Bp. 1959, Országos Széchényi Könyvtár — Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, [OSZK. soksz.] 14 1. Mintegy négyszáz esemény dátumát rögzíti, nem eléggé arányos tematikai megoszlásban. Az átlagosnál nagyobb súllyal szerepelnek a Tanácsköztársaság kulturális eseményeinek dátumai.

33. GERÉB László: Munkásélet és munkásmozgalom a magyar irodalomban. 1867 — 1872. Bibliográfia és dokumentumgyűjtemény. Bp. 1959, Franklin ny. 96, XVI 1.

(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tanulmányok U. S. 6. (XXÏX).)

A tudományos bibliográfiában a kialakulófélben levő magyarországi magyarnyelvű szocialista munkás sajtótermékek mellett 117 korabeli napilap, szépirodalmi és divatlap s néhány könyv alapján igyekszik mindvégig idézetek, szemelvények formájában képet adni a nemzetközi munkásmozgalom eseményeiről, így az I. Internacionálé magyar visszhangjáról, a munkásságot leginkább érdeklő kérdésekről, nevezetesen az Általános Munkásegyletről, a szociáldemokráciáról, a munkáskérdés elméletéről stb. Közli Táncsics Mihály írásait a munkásügyről, szemelvényeket ismertet a róla szóló és a munkások körében hallatlan népszerűségét bizonyító versekből és rigmusokból. Jelentős helyet kapott a kötetben a „hűtlenségi per” (1871 —1872) s a magyar munkás- mozgalom üldözéséről írt anyag is. A feldolgozott szemelvények a kor legkülönbözőbb vonatkozásairól számot adnak s megismerhetjük általuk egy új írótípus: a munkás- író zsengéit is. A bibliográfia a május elsejékről szóló írásokkal zárul. Értékes illusztrációk és jó mutatók egészítik ki a kötetet, mely a 2. sz. alatt ismertetett bibliográfiával együtt jelentős adalékokkal járult hozzá a magyar szocialista irodalom kezdeti szakaszának tanulmányozásához.

34. KŐHALMI Béla: Szabó Ervin, a könyvtáros. (Ünnepi beszéd. . .) Bp. 1959, Franklin ny. 7 [3] 1.

(Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Tanulmányok U. S. 5. (XXVIII).)

Bibliogr. [9 —10] 1.

Emlékbeszéd Szabó Ervin halálának 40. évfordulója alkalmából, amely mindenütt kiemeli a könyvtárügy kapcsolatát a munkásosztály művelődésével. Ezt válogatott, időrendben szerkesztett bibliográfia követi az 1918 — 1958. közötti termésből: nekrológok, megemlékezések, tanulmányok, könyvrészletek hazai- és külföldi kiadásokból egyaránt szerepelnek benne.

35. A MAGYAR nép szabadságáért. A magyar kommunista ifjúsági mozgalom mártírjai- Válogatott művek és cikkek bibliográfiája. [Összeáll, a] (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár KISZ-szervezete.) Bp. 1959, [ny. n.] 88 [3] 1.

Az MSZMP VII. kongresszusának tiszteletére-készült, rövid életrajzokkal kiegészített címbibliográfia. Könyveket, cikkeket egyaránt tartalmaz. Kevéssé ismert vagy nehezen hozzáférhető forrásokból is merített anyagot (pl. Sarló és Kalapács, Moszkva;

173