A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Arató Józsefné: Szociológiai könyvanyagunk korszerű szakrendszerének kialakítása
megkapják a 30(018..)-as beosztást, abból a célból, hogy a szakkatalógusban minden módszertannal foglalkozó monográfia egy helyen is megtalálható legyen. A kibővítés munkáját csak a régi és az új1 táblázatok egybevetésével és az egyes régi szakszámok mögött felsorakozott cédulák tömegének és tartalmának mérlegelésével lehet megítélni. Az új séma abszolút értékét ez természetesen nem befolyásolja. A szociológus számára az átalakítás és bővítés után is érthetetlen hiányosság, hogy a szociológia tudományának egyes fontos ágazatait hiába keresi nálunk a 30-as szak alosztásaiban. Több szociológiai szakcsoport a ESZEK osztályozási táblázataiban, a szakkatalógus más részeiben található. Nézzük meg egyenként, hogy melyek ezek a gyűjtőkörhöz tartozó, hagyományosan régen gyarapított, de nem a 30-as szakba kerülő diszciplínák. A 31-es főosztályban, a statisztikában található a demográfia, a népesség összetételét vizsgáló tudomány. Nem ennyire együtt, sajnos szétszórva találhatók a szakszociológiák. A szakszociológiákat egyébként az ETO és más rendszerezések sem sorolják a szorosan értelmezett szociológiához, hiszen minden társadalomtudománynak van szociológiai aspektusa. A mi 30-as sémánk meglehetősen ötletszerű módon, tartalmaz néhányat közülök. Például a 30-as szakban helyet kap a vallás, a művészetek, az irodalom, a film stb. szociológiája, holott hasonló jellegű anyag a vallás, a művészetek, az irodalom, a film stb. főszakjaiba ill. továbbosztásaiba is sorolható. A 29-es szakba az összehasonlító vallástudományba oly munkák tartoznak, a séma magyarázata szerint: „melyek a vallást egyetemes, tudományos vagy összehasonlító történelmi szempontból tárgyalják, dogmatikus vagy apologetikus elfogultság nélkül”. A definició tehát a vallásnak, mint társadalmi ideológiának szerepére utal, egyértelműen vallásszociológia. A szociológiához legközelebb áll a 33-as szak. Ebben található az egész munkáskérdés, ezen belül a munkaszociológiai kérdéskomplexum, a munkapszichológia, a szabadidő probléma, stb. Hatalmas anyagát átsorolni értelmetlen vállalkozás lenne. Az üzempszichológiai és üzemszociológiai kérdéseket a 65-ös szakon belül részletezzük. Sorolhatnánk még a példákat, a kisebb szociológiai ágazatokat, amelyekben csak az utaló cédulákkal való gondos ellátás és a jó szakmutató igazítja útba a kutatót. A decimális rendszer elve lehetővé teszi, hogy a kettőspontos viszonyításokkal, tehát esetünkben 30: bármilyen más fogalmat kapcsolatba hozzunk a szociológiával. Megoldatlan még viszont e viszonyítások, kiváltképp a régi, szociológiai jelzetekhez való viszonyítások átalakítása. Az új szociológiai séma a Szabó Ervin Könyvtár osztályozási táblázatai új kiadásának részeként fog megjelenni. A kialakításával kapcsolatos problémák további vázolása helyett még csak azt kell kiemelni, hogy mint minden tizedes rendszer, ez is tovább részletezhető a könyvanyag szaporodása ill. új fogalmak jelentkezése esetén. Az elméleti megalapozás után most a gyakorlatra való áttérés következnék. Minden halogatás azzal a hátránnyal jár, hogy halmozódik az átdolgozandó cédulák tömege, jelentős többletmunkát okozva. A szakkatalógus átjelzetelése nem minden esetben kívánja meg a könyvek kézbevételét, ez nagyon gazdaságtalan volna, hiszen az osztályozási döntés egyszer már megtörtént és kifejezésre jutott az éppen módosításra kerülő szakjelzetben. Az átszakozandók tetemes részét azonban olyan monográfiákról készült címfelvételek képezik, amelyeknek tartalmát nagyobb mélységig kívánjuk feltárni vagy éppen azt a lényegét akarjuk kifejezni, amelyre eddig megfelelő jelzet hiányában nem volt mód, a könyveket tehát kézbe kell venni. Az újonnan beérkező szociológiai munkák természetesen már az új séma szakszámait kapják. (A régivel azonos jelzetű, de tartalmukban eltérő és a szakkatalógus megfelelő részében még át nem dolgozott cédulák ideiglenesen külön fiókban kapnak helyet.) Az új szociológiai műveknek az új séma alapján történő osztályozása rendszerint azzal a jóleső érzéssel párosul, hogy megnyugtató megoldást sikerült találni. Ugyanakkor — különösen monografikus művek analitikus felvétele vagy cikkek szakozása esetén tudomásul kell 155
