A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Arató Józsefné: Szociológiai könyvanyagunk korszerű szakrendszerének kialakítása
Olyan aggályok is felmerültek, hogy a decimális rendszer perspektívájában elavult s előbb utóbb át kell adnia a helyét valamiféle gépi válogatást lehetővé tevő rendszernek. Valóban, a tájékoztatástudomány is robbanásszerű átalakulásokon megy keresztül korunkban, de a mi apparátusunktól még annyira idegen technikai eredményeket belátható időn belül nem fogjuk tudni alkalmazni, s mivel mind idehaza, mind külföldön, a nagyobb könyvtárak ma is ETO rendszerben osztályoznak, reálisnak tűnik, hogy a FSZEK is ezen az alapon oldja meg a profilja szempontjából oly sürgető változtatásokat. Tartalmi és technikai kérdések A régi szociológiai táblázatok alapstruktúráját nem állt módunkban megváltoztatni, a kiegészítéseket az adott vázba kellett beillesztenünk. A könnyebb eligazodás kedvéért hadd álljon itt a séma főosztályainak számjegyeiben a régivel azonos, értelmezésében némileg módosított váza: 30 SZOCIOLÓGIA, TÁRSADALOMTUDOMÁNY 301 Általános kérdések 302 Társadalmi struktúra 303 Szociálantropológia 305 ökológia 307 Társadalmi tudat. Társadalmi kontroll. 308 Szociográfia 309 Művelődéstörténet A felosztásnak csak a 301, 302 és 307-es számjegyekkel jelölt csoportjaiban eszközöltünk lényeges bővítéseket, és a séma élére beállítottunk egy 300.1-es számjeggyel kezdődő felosztást a szociológiai elméletek részére. A felsorolásszerű ismertetések helyett inkább szólnánk valamit a bővítések kialakításával kapcsolatos kérdésekről és az érdekesebbnek látszó megoldásokról. A kibővítés munkája a tartalmi és technikai problémák elhatárolását is felveti. A kiindulópontot a tartalmi kérdések képezik, mint a táblázatok szerkezete, a fogalmak meghatározása és összefüggése, és új társadalmi jelenségek megfogalmazásának szükségessége. Technikai kérdés maga a jelzetalkotás, tehát a konkrét szakszámok kialakítása s részben az ezeknek megfelelő definíciók meghatározása. Ehelyütt meg kell említeni a nyelvi kifejezéssel kapcsolatos nehézségeket is. A szociológia magyar nyelvű irodalma még nem állapodott meg a terminológia tekintetében. A tudományos és műszaki életben gyakran az adott területen éppen leghaladottabb ország nyelve dominál, így a magyar nyelvű szociológiai szakirodalom is használja az angol ill. amerikai terminus technikusokat. Némelyik fogalomra nem is lehet azonnal megfelelő, hasonló rövidségű vagy hasonlóan találó magyar szót vagy kifejezést alkotni. A könyvtári szakrendszer összeállítójának ez sem lehet feladata. Hogy mely szavakat vagy kifejezéseket nem is érdemes lefordítani, mert idegen alakjukban fognak átmenni a köztudatba, az ma még nem dönthető el, s ezért az ilyen kétes esetekben az eredeti nyelvi meghatározás (is) szerepel a szakjelzetek mellett. Arra törekedtünk, hogy a szavak specifikusságának foka a lehető leginkább közelítse meg a dokumentumokban való használatuk specifikusságának mértékét. Abból a célból, hogy az egyik elsődleges tartalmi követelménynek, a hierarchikus kapcsolásnak legalább az egyes alosztályokon belül eleget tegyünk, teljes egészükben átemeltünk bizonyos szakcsoportokat és egyidejűleg a régi sémából töröltük az új csoportosításban is szereplő, azonos fogalmakat. Ilymódon legalább a kisebb egységeken belül megmutatkozik az alá- és fölérendelő viszony. Ilyen tiszta átemelés történt a Szociológiai elméletek, elméleti rendszerek — címszónál, mely a táblázatok élére került. 152
