A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Uray Béla: Buda első közművelődési könyvtára. A 6. sz. kerületi könyvtár 50 éve - Kőhalmi Béla: Előszó
1963 — 1964-ben kívánják beépíteni és a kerületi Tanács igénye alapján a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága 2 millió forintot adott az új könyvtár létesítésére és ezzel egyidőben a tervezést végző „BUVATI” megbízást adott Virág Csaba építésznek a tervek elkészítésére. Itt kell megjegyezni, hogy az első elképzelés szerint a könyvtár megmaradt volna a régi helyén és az új épületből kapott volna 130 m2 területet. A tervező azonban más megoldást választott és a következő javaslatot juttatta el a Fővárosi Tanács Népművelési Osztályához: „... megemlítem, hogy a körülmények megvizsgálása, valamint a nevezett fiók- könyvtár vezetőjével való megbeszélés során a következő javaslatunk volna: helytelennek tartjuk, hogy nevezett komoly forgalmú fiókkönyvtár két épületben a kapualjak és az épület határoló falai által három részre szakítottan alakíttasson ki, mert ez a megoldás sem esztétikailag, sem funkció szempontjából kedvező soha sem lesz. Javasoljuk tehát azt, hogy az újonnan tervezett 11. sz. épület teljes egészéhen foglalja magába a fiókkönyvtárat, és a 9. sz. épület jelenleg elfoglalt üzlethelyiségei a 11. sz. épületbe tervezendő gyümölcsös bolt illetve egyéb üzlethelyiségei részére adassanak át.”1 Ezt a javaslatot megvizsgálta és jóváhagyta az Országos Könyvtárügyi Tanács Könyvtárépítési Szakbizottsága azzal a módosítással, hogy — mint írja — ,... ezen túlmenően szükségesnek látszik, hogy az új épület földszintjének udvari része nagyobb területet foglaljon el, mint a ház emeleti része, mivel a könyvtár területi igényeit perspektivikusan csak így lehet biztosítani.”2 Az indítványt módosításával elfogadták, és így kezdődött el 1963-ban az építkezés, amely 1965 tavaszán fejeződött be. A könyvtár dolgozói természetesen nagy örömmel fogadták a döntést, sajnos azonban a beköltözésig pontosan 6 év telt el. Ez a 6 esztendő az egyre növekvő olvasói létszám és helyhiány miatt nagyon nehezen telt el. Igen nagy szellemi és fizikai többletterhelést jelentett a munkatársak számára. 1960-ban a Fővárosi Tanács Művelődési Osztálya megbízásából az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának Módszertani Osztálya Sallai István osztályvezető vezetésével 6 tagú bizottságot küldött ki a Szabó Ervin Könyvtár kerületi könyvtárainak tanulmányozására. Ez a bizottság a könyvtárak túlterheltségét, telítettségét illetően ezt állapította meg: ,,A megvizsgált könyvtárak átlag-kötetszáma 24.000, az átlagolvasók száma pedig (a gyermekolvasókon kívül!) a 3500 felett van. (A 2. sz. könyvtárban pl. 5750 a felnőtt olvasók száma és 5,77 kötet jut egy olvasóra, a 6. sz. könyvtárban 5464 a felnőtt olvasó és 5,86 kötet jut egy olvasóra.) A fővárosi kerületi könyvtárak a túlterheltség olyan fokát mutatják, amire aligha van példa.”3 Nagy gondot okozott az a tény is, hogy a könyvállomány nem megfelelő összetételű, ugyanis — az akkor 40 éves múltra tekintő — könyvtár állománya rendkívül gazdag volt ismeretterjesztő művek tekintetében, de nem volt megfelelő az arány a szépirodalmi műveket illetően. Ezért az volt a feladat, hogy a — könyvtár közművelődési funkciójának megfelelően — erőteljesebben kell fejleszteni a szépirodalmi művek arányát. Ennek bizonyítására néhány adat: 1954-ben az állománynak csupán 40%-a volt szépirodalom, 54%-a ismeretterjesztő és 6%-a gyermekirodalom. 1954-től tervszerű fejlesztés, selejtezés, a fölös példányok kivonása következtében így alakult, fejlődött az arány: Év összesen kötet Szépirod. Ismeretterj. Gyermek százalékban 1954 30 496 40,4 54,0 6,0 1957 41 660 51,5 42,0 6,5 1959 36 037 54,0 35,0 11,0 1 FSZEK Központjának irattára. 2 FSZEK irattár. 3 FSZEK Központjának irattára. A Sallai István vezette bizottság jelentése. 125
