A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1968-1969
Remete László: A FSZEK a felszabadulás időszakában
összes kerületet felszabadították, de e napon a Budára menekülő hitlerista és nyilas csapatok „búcsúzóul” felrobbantották a Duna valamennyi még épségben levő hídját, amivel helyzetüket ugyan a legcsekélyebb mértékben sem javították, de hosszú időre elvágták az összeköttetést a két városrész között és évekre, sőt évtizedekre fosztották meg díszeitől Budapestet. Budán még javában dúltak a harcok, amikor Pest már éledezni kezdett. A pusztulás méretei először általános csüggedést keltettek a lakosságban: holttestek és állati tetemek ezrei hevertek temetetlenül az utcákon és tereken, a járványokon kívül az éhhalál is fenyegette a várost, melynek akadozott a vízellátása, üzletei kifosztva, a vidékkel való összeköttetése átmenetileg megszakadt, számtalan pontján a lerombolt házak között még lángoló, vagy üszkösödő épületei várták az oltást, nem volt villanyárama, gáza, villamos- közlekedése. A város azonban csakhamar ébredezett első dermedtségéből, erre ösztönözte az újjáalakult demokratikus pártok közös szervezete, a Budapesti Nemzeti Bizottság és annak kerületi szervezetei, ösztönözte a leghatékonyabban a negyedszázados illegalitásából ismét a nyílt politikai cselekvés színterére lépő Magyar Kommunista Párt. A Fővárosi Könyvtár 1945-ös története szempontjából különös figyelmet érdemel egy 1945 március 1-i keltezésű, Budapest polgármesteréhez, Csorba Gézához intézett jelentés, amelyet a könyvtár vezetősége állított össze. A dokumentumból kiderül, hogy amikor a vezető politikai szervekre ezernyi teher, sürgető feladat megoldása zúdult, a Magyar Kommunista Párt egy küldöttsége szükségesnek látta, hogy felkeresse a Fővárosi Könyvtár Központját. Ez Pest teljes felszabadításának előestéjén történt, amint az irat szövegéből megtudjuk. Eszerint „Január 17-én egy 10 tagból álló küldöttség jelent meg a könyvtárban, mint a Magyar Kommunista Párt megbízottjai és azzal az indoklással, hogy az épületet és a könyvanyagot megvédik, »A Magyar Kommunista Párt által lefoglalva« című táblát szegezték ki a Könyvtár Reviczky utcai falára”.1 Nem tudni, hogy pontosan idézte-e a tábla szövegét a könyvtár vezetője, ugyanis hasonló célzattal ,,A Magyar Kommunista Párt védelme alatt” szövegű táblákat alkalmazott másutt a Párt. Annyi bizonyos, hogy a jelentés szerint is a könyvtár védelmét szolgálta a felirat, erre pedig a kezdeti idők anarchiájában nagyonis rászorult valamennyi közintézmény. Mindenesetre jellemző tény, hogy a könyvtár központjának felszabadulást követő napjaiból az első adalék a kommunistáknak az intézmény sorsával való törődéséről tanúskodik. .. .Ugyancsak említést érdemel a felszabadulást követő napokban megindított első demokratikus újság, a „Szabadság” érdeklődése a Fővárosi Könyvtár iránt. A lap 1945 január 19-én került először utcára és alig egy héttel későbbi számában már csekély terjedelméhez (2 — 4 oldalon adták ki) viszonyítva aránylag kimerítő riportban tájékoztatta olvasóit a könyvtár központjának helyzetéről. A cikk szerint: „A Fővárosi Nyilvános Könyvtár épülete kívülről épnek látszik. . . Itt is a helyükön maradtak többen a tisztviselők és altisztek közül. . . megindultak a romeltakarítási munkák, a könyvtár tisztviselői és altisztjei egyaránt kiveszik részüket belőle. Még dörögnek az ágyúk Budán, a német még pusztítja fővárosunkat, de már a romok között zajlik az élet... A Fővárosi Könyvtár, ha sebesülten is, de él és ki fogja venni a részét a holnap újjáépítéséből.”1 2 A félig, vagy egészen „leborotvált” épületek tömegéhez viszonyítva a Fővárosi Könyvtár központi palotája bizonyára kívülről épnek látszott, de a részletesebb jelentésekből kiderül, hogy a hadműveletek alaposan megviselték a Baross utca és Reviczky 1 A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központjának irattára (a továbbiakban: Irattár) 455/1945. márc. 1. sz. Az 1945. május 2-án 138/1945 számmal keltezett könyvtári beadvány szerint „A Magyar Kommunista Párt védelme alatt” volt a tábla szövege. 2 Szabadság 1945. jan. 26. 3. old. 101
