A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1967. évi jelentése - I. A központi könyvtár tevékenysége

Tájékoztató munka A könyvtár reference tevékenységét — profiljuk szerinti megosztásban — változatla­nul három központi osztályunk végezte. Az olvasószolgálat tájékoztató munkája A nagyobb kutatómunkát igénylő tájékoztatásokat, változatlanul, elsősorban a különböző szerkesztőségek kérték: napi- és hetilapok, a Magyar Rádió és Televízió; ezen­kívül főleg könyvkiadók és színházak. Néhány tudományos intézet munkatársai is több kérdéssel fordultak reference szolgálatunkhoz: a MTA filozófiai intézete, a MTA szocioló­giai intézete és az MSZMP társadalomtudományi intézete. A részletesebb választ igénylő kérdések közül: Anglia gyarmatosító politikája (TV), az életszínvonal alakulása a fejlett tőkés országokban (Fővárosi Tanács), a magyar munkásmozgalom irodalma az utóbbi 5 esztendőben (KMK), a Nabucco című Verdi opera történelmi háttere (Operaház) stb. Sok képdokumentumot kerestünk a televíziónak, az Élet és Tudomány-nak, a Tankönyv- kiadónak, a Magyarország szerkesztőségének, a Magyar Filmgyártó Vállalatnak. Az olvasószolgálat a Nagy Október évfordulójára alkalmi kézikönyvtárat létesített. A Budapest-gyűjtemény tájékoztató munkája A fővárosra vonatkozó történelmi reference-anyag főbb kérdései: az Októberi Forra­dalom budapesti hatásáról (különösen középiskolások számára), az 1848 előtti budapesti munkásmozgalmakról, az 1831-es kolera-lázadásról, Budapest felszabadításáról és újjá­építéséről, a KISZ megalakulásának 10. évfordulójáról. Nagy számban fordultak más könyvtárosok — s köztük a FSzEK hálózatának dolgo­zói is — a számukra feladott reference kérdésekkel a Budapest-gyűjteményhez. Ilyenek: a Magyar Tudományos Akadémia története, a legrégibb, ma is működő gyárak, üzemek története, a Budapest-gyűjtemény története, a közoktatásügy 1917 — 19 között, Csepel története, a két világháború között működő fővárosi kiállítási termekről és katalógusaikról. Voltak egészen különleges kérdések is: a Kerepesi temető síremlékeinek restaurálásá­hoz kerestek képanyagot és életrajzi adatokat. Egy USA-ból való egyetemi tanár arra kért adatokat, hogy a múlt század végén a zsidók közül kiknek volt szavazati joguk. Egy olasz egyetemi tanár levélben kért felvilágosítást Buda 1686. évi visszafoglalásának olasz irodalmáról. Egy osztrák diák a pesti és budai német színészekről. Budapesti foto-gyűjteménvünk anyagát gyakran használták a színházak, filmszínhá­zak és a televízió. Adtunk anyagot az 1918-as forradalomról, 1919 május 1-ről, a Horthy- korszak „társasági” életéről, Horthy kormányzó életéről és különösen a századforduló Budapest-jének gazdag fotó anyagából. A bibliográfiai és propaganda osztály tájékoztató munkája Az osztály az általa folyamatosan fejlesztett irodalomtörténeti és életrajzi archívum alapján nyújtott felvilágosító szolgálatával vesz részt a könyvtár reference-munkájában. Az archívumot a beszámoló évében tudományos kutatók, lektorok, szerkesztők, kritiku­sok, aspiránsok, egyetemi- és középiskolai hallgatók nagyobb számban (251 fő) használták. Legtöbben a Nagy Október 50. évfordulójára, egyes szovjet írók életére, müveire vonat­kozó anyagot kerestek. Az élő magyar irodalom után érdeklődők főleg Illyés Gyuláról, Németh Lászlóról, Sánta Ferencről kerestek anyagot. Évfordulók alkalmából Baudelaire, Saint-Just, Zalka Máté, Kassák Lajos stb. álltak az érdeklődés középpontjában. A leg­újabb külföldi könyvekről, szerzőkről, lektorok és egyetemi hallgatók kértek felvilágosí­tást. 70

Next

/
Oldalképek
Tartalom