A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1966-1967
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1966. évi jelentése
való zárvatartása indokolja a használt (kölcsönzött és helyben olvasott) könyvtári egységek egyébként kismérvű (0,4%-os) visszaesését. (A több mint fél évig zárvatartott nagy könyvtárak könyvforgalma általában évi kb. 850 000 kötet, a beszámoló évében azonban csupán 390 000 kötet, vagyis a kiesés itt 460 000 kötet volt.) A beiratkozott olvasók számának 1,7%-os növekedése nem mond ennek ellent, hiszen az év második felében megnyitott, felújított nagykönyvtárak a beiratkozott olvasókat részben pótolhatták, de nem tehették ezt a kiesett könyvforgalom tekintetében. A könyvtár számára anyagi szempontból is nehézségekkel járt a beszámoló éve, amelyek mindenekelőtt a költségvetési keret — és ezen belül a könyvvásárlásra fordított összeg — csökkenésében jelentkeztek. A könyvek számának gyarapodásában ezért elmaradtunk a tervezett mennyiség mögött, habár az abszolút számokat tekintve, a központi és hálózati könyvtár összes állománya 5%-kal növekedett. Mindezek figyelembevételével a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szerepe a budapesti lakosság könyvvel való ellátásában 1966-ban a következőképpen alakult a korábbi év megfelelő színvonalához hasonlítva: Év Könyvtárak száma Egy könyvtárra jut Ezer lakosra jut Ezer 6—14 éves lakosra jut km2 terület 1000 lakos kötet beiratkozott olvasó kölcsönzött kötet kötet beiratkozott olvasó kölcsönzött kötet 1965 не* 4,53 16,7 7582 92,5 3360 1611 281 8640 1966 113l 4,65 17,3 7902 93,0 3300 1900 305 9000 1 A központi és a zenei könyvtárral (1966), illetve a zenei könyvtárral és a libresszóval együtt (1965). 2 A központ és a zenei könyvtár kb. 120 000 kötet közművelődési könyvtári anyagával együtt, de a dupluraraktár és a létesítendő könyvtárak raktárának könyvei nélkül. A könyvtárak számának csökkenésével természetesen kevéssé megnőtt az egy könyvtárra jutó terület és lakosság száma. Javultak valamit az 1000 lakosra jutó egyes könyvtári szolgáltatások mutatószámai. Az 1000 lakosra jutó 790 kötet azonban messze elmarad még az 1000 kötettől, a 9,3%-nyi beiratkozott olvasó pedig a 10%-tól, amelyeket a második 5 éves terv minimális előírásai tartalmaztak. Az 1000 lakosra jutó kölcsönzött kötetek számában — ezek abszolút mértékben is bekövetkező csökkenése miatt — természetesen hasonlóképpen visszaesés mutatkozik. Sokkal jobb a helyzet a gyermekolvasóinknak nyújtott szolgáltatásokat illetően az 1000 megfelelő korosztályú lakost tekintve. Amíg az összlakosságban egy főre könyvtárunkban nem egészen 0,8, addig a 6 — 14 éves lakosokra csaknem 2 kötet, megközelítően háromszor annyi jutott. Ennek következménye az a rendkívül örvendetes helyzet, hogy a fővárosi gyermeklakosságnak több mint 30%-a beiratkozott olvasója könyvtárunknak, s az 1 gyermekkönyvtárra jutó könyvforgalom is csaknem háromszorosa az átlagos 1000 lakosra jutó forgalomnak. Nyilvánvaló tehát az összefüggés a könyvtár anyagi ellátottsága (a könyvtáregységek és a könyvállomány száma) és a könyvtár szolgáltatásainak színvonala között. Ugyanazt bizonyítják e számok, mint amit a könyvtárak számának és könyvforgalmának korábban ismertetett adatai is bizonyítottak. Változatlanul törekedtünk a beszámoló évében is a materialista világnézetet elmélyítő tudományos és ismeretterjesztő könyvek olvastatásának fokozására. 1966 további eredményeket hozott e téren is. A kerületi hálózatban a felnőtteknek kölcsönzött könyvek 32,4%-a ismeretterjesztő anyag volt (1965-ben 31,8%); gyermekkönyv-kölcsönzésben az ismeretterjesztő könyvek aránya 34,5% (1965-ben 33,8%). Ugyanakkor a központi könyvtár — magasabb színvonalú — könyvforgalmában 73% a tudományos és ismeretterjesztő anyag (1965-ben 72,8%) és 27% a szépirodalom. A zenei könyvtár forgalma pedig kizáró6
