A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Dobos Piroska - H. dr. Varsányi Lívia: Mit olvas a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kerületikönyvtárainak közönsége

1964-ben 110 000 14 éven felüli olvasónk volt, 1934-ben 10 000. E számok mutatják a nagy eredményeket, s egyúttal a mi számunkra azt, hogy míg 1934-ben megoldható volt 8 napon minden kerületi könyvtárban a könyvek kölcsönzését teljesen, egyenként számba venni, 1964-ben ezt a nagy tömeg miatt nem tehettük meg. Ezért választottuk ki részben a már 30 évvel ezelőtt működő könyvtárak közül, részben az újabbak közül azt a 12-őt, amelyeknek együttes olvasói összetétele megközelíthetőleg reprezentálja az egész hálózat olvasói összetételét. (Régiek: I. kér. lies, III. kér. 8-as, V. kér. 1-es, VII. kér. 2-es, VIII. kér. 9-es, X. kér. 12-es, XIII. kér. 7-es, XIV. kér. 5-ös számií könyvtárak. Újak: II. kér. 37-es, IV. kér. 28-as, IX. kér. 39-es és a XIX. kér. 16-os könyvtárak.)

Mintamérést bonyolítottunk le egyik nagy kerületi könyvtárunkban 4 napon át Dr. Danyi Dezső, a Statisztikai Hivatal Könyvtárának igazgatója vezetésével. Ennek tanulságai alapján szociológusok, irodalomtörténészek, népművelési szakemberek, pszichológusok segítségét is igénybe vettük.

A szépirodalom elemzését szolgáló csoportosítás — a kódrendszer alapja — például Diószegi András irodalomtörténész munkája, alkalmazásában rajta kívül segítséget nyújtott Szabolcsi Miklós és Imre Katalin irodalomtörténész.

Hatásvizsgálati kísérleti bemutatót vezetett Dr. Halász László és Dr. Büchler Róbert. Alig győzzük tehát felsorolni és megköszönni a külső szervek és tanácsadók lelkes segítségét.

A felmérésben az érdekelt könyvtárak kollektíváin kívül az olvasószolgálati szakbizottság tagjai, a KISZ lelkes aktivistái sokat segítettek. A szépirodalom előzetes kódolásában a 4-es, a 8-as, a 28-as és a 46-os könyvtár kollektívái vettek részt, az adatfelvételi lapok kódolását a 10-es és 9-es könyvtár munkatársai és KISZ aktivisták végezték.

A munka előkészítéséhez tartozott, hogy a Központi Címjegyzékben az előforduló magyar és külföldi szerzők neveit Németh Mária a betűrendnek megfelelő számsorban cédu- lázta ki. így a szerzői nevek kódszámozása a betűrendet is követte. A már említett 4 könyvtárban a meglevő műveket az összeállított kódrendszer alapján jelölték.3

Az adatfelvételi lapot 5 kölcsönzési napon 12 könyvtárban töltötték ki minden olvasóról, s 10 könyvtárban minden harmadik olvasótól hatásvizsgáló kérdőlapon a kölcsönzött szépirodalmi művekről érdeklődtek. Az adatfelvételi lapok 12 rovatosak, de 16 rovatos minden harmadik olvasónak az adatfelvételi lapja akinek hstásvizsgálati kérdőlapot adtak, hogy a beérkező válaszokat az adatfelvételi lapokra rávezethessék. A felmérést szeptember 7 — 12 között bonyolítottuk le. Eredménye 8241 olvasó adatfelvételi lapján 27 291 mű feljegyzése.

2013 darab 16 rovatos adatfelvételi lapot tölthettünk ki a 3 hetes kölcsönzési idő után, a visszaérkezett kérdőlapok alapján. (A később visszaérkezett lapokat már nem dolgoztuk fel.)

Az adatokból gazdag lehetőség nyílik a munka tartalmi elemzésére. E tanulmányban csupán a legfontosabb összefoglaló adatok elemzésre térünk ki és teszünk — ahol lehet — összehasonlítást a 30 évvel ezelőtti adatokkal.

Valamennyi birtokunkba jutott adat elemzésére — 17 tanulmány írására — a felmérésben résztvevő, illetőleg az olvasás-szociológia iránt érdeklődő könyvtárosok vállalkoztak, s ez a jelentős munka 1965 — 66-ban készül el.

137