A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 1964. évi jelentése - I. A központi könyvtár tevékenysége
A kölcsönzött kötetek szak szerinti megoszlása mindenekelőtt arra mutat, hogy a tudományos és ismeretterjesztő irodalom forgalma tovább növekedett, mégpedig a korábbi év 67,7%-áról 69,3%-ra. A szépirodalom megfelelő csökkenése — amely könyvtárunk központjának immár évtizedes tendenciája — összefügg a központ jellegének mind erőteljesebben kialakuló magasszintű közművelődési profiljával. A tudományos érdeklődés terén valamivel emelkedett a társadalomtudományi, és csökkent néhány kisebb szak (bölcselet, életrajz) műveinek forgalma. A KÖLCSÖNZÖTT KÖTETEK NYELV SZERINTI MEGOSZLÁSA (Reprezentatív adatok alapján) 1963 1964 1963 1964 darab százalék Magyar ........................ 7 166 10 535 63,6 6i,i Orosz ........................... 68 138 0,5 0,8 Német ......................... 2 094 3 376 18,5 19,6 Angol........................... 1 070 1 828 9,6 10,6 Francia ...................... 6 70 1 139 6,0 6,6 Olasz ........................... 105 103 0,9 0,6 Egyéb........................... 108 121 0,9 0,7 Összesen 11 283 17 241 100,0 100,0 A magyar nyelvű könyvek olvasottságával szemben a beszámoló évében 38,9%-ra (2,5%-kal) emelkedett az idegen nyelvű könyvek forgalma. Az olvasóteremben használt raktári köteteknek (ugyanúgy, mint a kölcsönzött könyveknek) legnagyobb csoportját a társadalomtudományok (19,5%), a második leginkább keresett csoportját a műveszetek (9,5%), a harmadikat az irodalomtudomány (8,5%), s a negyediket a történelem (8,1%) képviseli a tudományos művek területén. Figyelemreméltó, hogy a helyben használt könyvek között is 22,6% a szépirodalmi anyag. Ennek jelentékeny része azonban nyilván az irodalomtudományi tanulmányokhoz illusztrációként kerül kézbe. A kézikönyvtár forgalma — főleg egyetemi hallgató helybenolvasók stúdiumának megfelelően — 25,2%-ban irodalomtörténetet, 24,2%-ban társadalomtudományi műveket, 10,7%-ban alkalmazott tudományok körébe vágó könyveket ölelt fel. 10,5%-nyi volt a használt nyelvtudományi könyvek, elsősorban a szótárak száma. Az olvasott folyóiratok 55,8%-a általános folyóirat és hírlap, 20,8%-a társadalom- tudományi, 5,1%-a irodalomtudományi és 4,4%-a művészeti folyóirat volt. Az olvasott folyóiratok 64%-a magyar, 12,4%-a német, 10,1%-a angol, 9,2%-a francia nyelvű volt. A zenei könyvtár megnyitásának előkészítése a nyilvános szolgálat keretében történt. A zenei könyvtárban kölcsönzött anyag harmada (32,7%) könyv volt, a kétharmada pedig zenemű. Ez utóbbiak sorában főleg házi muzsikáláshoz kamarazene anyagot kölcsönöztek, továbbá koncertek előtt az előadásra kerülő művek kispartitúráit ölelték fel. A legnagyobb érdeklődés a zongorakivonatok iránt mutatkozott. Örvendetes, hogy ún. könnyű zenét, slágert, „magyar nóbát” a zenei könyvtár nyitvatartási fél éve alatt alig 5 — 6 alkalommal kerestek. (Ezt természetesen, — miután a könyvtár profilja erre nem terjed ki — nem kapták meg.) A beszámoló évében a könyvtárközi kölcsönzés magas színvonalú volt, bár az 1963- ban elért szintről kissé visszaesett. A könyvtárközi kölcsönzési esetek száma 657 volt és az így kölcsönzött kötetek száma 1293 kötet. 20
