A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Marót Miklós - Szalai Ágnes: Tervek, gondok és megoldások zenei könyvtárunk felállításánál
2. Egyházi, vallási zene. Liturgikus zene. Egyes hangszerekre, zongorakivonat és partitúra formájában. Oratóriumok, passiók, kantáták zongorakivonat és partitúra formájában. Gregorián ének, protestáns korái és vallási népénekek gyűjteményes kötetekben. 3. Vokális zene. A cappella és kíséretes dalok és kórusok gyűjteményes kötetekben és szólamokban. Népdalfeldolgozások kötetekben. Karművek, kantáták zongorakivonat és partitúra formájában. 4. Hangszeres együttesekre írt művek. Nagyzenekari művek csak partitúra formájában. Kis szimfonikus együttesekre írt művek partitúrái és szólamanyaga is. Versenyművek partitúrában; illetve a koncertáló hangszer szólama zongorakísérettel. Kamarazene, mind szólamokban, mind partitúrában. 5. Zene egyes hangszerekre. Szóló és kíséretes előadási darabok klasszikus és modern szerzőktől billentyűs, húros és fúvós hangszerekre. A gyűjtőkör kialakításához értékes szempontot kaptunk a tanácsadó testület összejövetelén. Igyekezzék a könyvtár valamilyen területén speciális profilt kialakítani, kiegészítve a már működő zenei könyvtárakat. Ennek a gondolatnak helyességét elismerve teljességre törekvőén gyűjti a könyvtár a zenemüvek alaposabb tanulmányozását segítő kisparti- túrákat. Hasonló sajátos célul a mai zenei irodalom minél átfogóbb gyűjtését tűzte ki a könyvtár. A külföldi zenei kölcsönző könyvtárak, sőt a legtöbb általános közművelődési könyvtár kiegészítői ma márdiszkotékák, a hanglemeztárak és természetes velejáróik, a lehallgató berendezések. Zenei könyvtárunk első tervezetében még felvetettük a hanglemez gyűjtést, mihelyst azonban konkretizálódott a jelenlegi, Fehérhajó utcai helység és a költségvetés, kénytelenek voltunk a hanglemeztárról, remélhetőleg időlegesen, lemondani. Hasonlóan szomorúan mondtunk le az elképzelt kis előadó teremről is. 3. Minden könyvtáros tudja, hogy a leghatározottabban körvonalazott gyűjtőkör mellett is minden kézbe kerülő könyv megvételének eldöntése külön gondot jelent. A vásárlás megkezdésekor igyekeztünk tehát minden másutt bevált tapasztalatot felhasználni és a kínálkozó segédeszközöket igénybevenni. Első feladatként az alapvető kézikönyv és segédkönyv értékű müveket igyekeztünk megrendelni, a nagy budapesti zenei könyvtárak állományának megtekintése után elkészített jegyzékre és a reference-bibliográfiákra támaszkodva. A rendeléssel foglalkozó munkatársak a nemzeti bibliográfiákban 1962 közepétől rendszeresen jelölték a kurrens zenei könyveket. A magyar nyelvű könyvanyagot folyamatosan szereztük be a zeneműboltokban. A régebbi magyar anyag alapvető műveit részben zenei antikvárban, részben a hagyatékok könyveiből válogattuk. A központi könyvtár gazdag, jórészt történeti értékű zenei tárgyú könyvanyaggal rendelkezik. A zenei könyvtár, szükségleteit figyelembe véve, ebből az állományból átvett kb. 200 kötetnyi, könyvárusi forgalomban nem kapható, inkább csak a zene-kutatókat érdeklő művet. A kották beszerzésének területén már a könyvtár tervezésekor tisztában voltunk azzal a ténnyel, hogy az alapok lerakása és a további gyarapítás is jóval nagyobb arányú anyagi befektetést igényel, mint a könyveké. A takarékosság érdekében azt reméltük, hogy hazai és külföldi könyvtáraktól módunk lesz legalább is a klasszikus zeneirodalomból fölöspéldányokat kapni. Az intézményünkkel kapcsolatban álló külföldi könyvtárak ilyenirányú 282
