A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

H. Dr. Varsányi Lívia - Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban

3. A ténybeli és tárgyi tájékoztatás között felállítható harmadik különbség az olvasó és könyvtáros személyén, a kérdés megfogalmazásán és megértésén túlmenően közvetlenül az állomány összetételéhez, a könyvtár gyűjtőköréhez kapcsolódik. A tény­beli tájékoztatás ugyanis a kért adat közlésével lezárul, még akkor is, ha egyszeri kérdés alapján fejlesztjük tovább az olvasó megismert érdeklődését. Egy bizonyos témakör iro­dalmát feltáró tájékoztatás — különösen akkor, ha az olvasó a problémával komolyan és következetesen foglalkozik — elvben sohasem fejeződhet be. Ebből következik, hogy a feltett kérdést már eleve az állomány adta lehetőségek szempontjából kell fogadnunk. Egy-egy nevet, évszámot, statisztikai adatot az illetékes intézményektől is megkérdez­hetünk, ha nincsenek megfelelő segédkönyveink, de a tájékoztatást váró olvasó rendsze­resen akarja a szakirodalmat tanulmányozni, tehát rendszeresen kívánja e műveket köl­csönözni is. A szakkönyvtárak szolgáltatásai, az állomány kiegészítése A tapasztalat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben valamilyen könyv, folyóiratcikk stb. mindig van, ami érinti a kérdés szakterületét, s a könyvtárosban, olvasóban egyaránt azt az érzést keltheti, mintha ezzel a probléma meg is oldódott volna. Igen nagy hasznát vesszük ilyenkor a „Tájékoztató a magyar tudományos és szakkönyvtárakról és szolgál­tatásaikról” c. kiadványnak, hogy olvasóinkat a megfelelő helyre irányíthassuk. (Az összes kérdések 13,8%). Pl. Beszédhibás gyermek tanításához gyógypedagógiai szakkönyv (Országos Pedagógiai Könyvtár), Numizmatikáról (Központi könyvtár), Röntgen-sugár szerepe a fémek szilárdság-vizsgálatában (Országos Műszaki Könyvtár vagy valamelyik műszaki részleggel rendelkező kerületi könyvtárunk) stb. Találtunk a könyvtárban e témákat megközelítő irodalmat, de az olvasóknak kimerítőbb tájékozódásra volt szüksé­gük, s igényük túlnőtt saját gyűjtőkörünk határain. Ugyanakkor számos kérdéscsoport állományunk kiegészítésére és több dimenziós feltárására sarkall. Pl. 1962. végén kezdett növekedni az érdeklődés Óbuda történetére, fejlődésére vonatkozó ismeretek iránt. Ekkor még kénytelenek voltunk olvasóinkat a köz­ponti könyvtár „Budapest” Gyűjteményébe irányítani, de közben megkezdtük helytörté­neti anyagunk gyűjtését és a művek analitikus címleírását. (Ma már több mint 200 kötetes anyag gyűlt össze.) Mivel minden, Óbudát érintő kiadványt nem vásárolhatunk meg, katalógusunkba beosztjuk a Budapest Gyűjtemény és a Széchényi Könyvtár birto­kában levő művek céduláit is a raktári jelzet feltüntetésével. A tájékoztatás feltételeinek biztosítása azonban legtöbbször nemcsak a könyvtáro­sokon, illetve a könyvtáron múlik. Ma már hihetetlennek tűnik, hogy 1962 augusztusában a következő kérdésekre nem tudtunk megfelelő művekkel válaszolni: pl. a Testalkat és jellem összefüggéseivel kapcsolatban kért tájékoztatást egyetemi felvétel céljából egy érettségiző leány. Akkor csak a „Pszichológiai tanulmányok” 1—4. köteteiben található orvosi pszichológiai részt és az „Emberi test” erre vonatkozó utalásait ajánlhattuk. Azóta megjelent Vincze L. — Vincze F. : Testalkat és jellem c. könyve, ami a kérdés lényegét együtt tartalmazza. Egy másik témakörben a modern természettudományok filozófiai problémáira vonat­kozóan egy idős gyári munkás kért irodalmat. A kérdést akkor csak Hollitscher : A ter­mészettudományos világkép c. könyvével tudtuk megközelíteni. 1964 folyamán sorra meg­jelentek a feltett és a referensz naplóban rögzített kérdésre vonatkozó művek: Törő — Csaba —Ács: A biológia és orvostudomány egyes filozófiai problémái, továbbá a relativi­tás, kémiai jelenségek, kibernetika filozófiai összefüggéseit feltáró kiadványok. Két év után felhívtuk az olvasó figyelmét az említett művekre, félre is tettük számára ezeket, amelyek közül a biológiai vonatkozásút azonnal ki is kölcsönözte. Még jellemzőbb példákat tudnánk felsorakoztatni az irodalmi — esztétikai igény és a könyvkiadás összefüggéseire. Pl. az új magyar irodalom irányzatairól, fiatal írók működésé­263

Next

/
Oldalképek
Tartalom