A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
H. Dr. Varsányi Lívia - Funtha Judit: Tájékoztató munka egy kerületi könyvtárban
TÁJÉKOZTATÓ MUNKA EGY KERÜLETI KÖNYVTÁRBAN A tájékoztatás közművelődési jelentősége a hazai könyvtártudományi szakirodalomban még nemigen nyert elismerést, pedig a tudatos olvasóvá, majd elmélyült kutatóvá válás folyamata — különösen a felnövő korosztályokra vonatkozóan — a közművelődési könyvtárakban kezdődik, s innen vezet a tudományos könyvtárak referensz-szolgálata felé. A tájékoztatás kiterjesztésére, korszerű módszereinek elemzésére azonban nemcsak a ma és a holnap olvasóinak igénye sarkall, hanem erre köteleznek a 60 éves Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hagyományai is. Már az 1910-es években Szabó Ervin és munkatársai — Braun Róbert, Dienes László, Kőhalmi Béla, s mások — a könyvtár egyik legfontosabb feladatának tartották a referensz-szolgálat megszervezését, propagálását és a megfelelő segédeszközök (reference —library, szakkatalógusok, bibliográfiák, újságcikk kivágatok stb.) használatát. Kidolgozták a kérdések megválaszolásának helyes módszereit, s igen fontosnak tartották a tájékoztató könyvtáros képzettségét, pedagógiai érzékét ebben a munkakörben. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatán belül is többé kevésbé létrejöttek, vagy most alakulnak a korszerű tájékoztatási munka bizonyos mértékű önállósulásának feltételei. Ahhoz, hogy e folyamat jelentőségét megítélhessük, számszerű eredmények, módszertani tapasztalatok alapján próbálunk a közművelődési könyvtárak vonatkozásában, ha nem is általános érvényű, de feltétlenül elgondolkoztató következtetésekhez jutni. A referensz-napló vezetésének módszerei Az óbudai 8. számú kerületi könyvtárban 1962-ben kezdtük el az ún. referensz-napló vezetését, amelyre ekkor még igen „prózai” okok kényszerítettek. A zártpolcos kölcsönzési rendszer következtében a pult előtt tömörülő olvasók különlegesebb kérdéseire lehetetlen volt azonnal válaszolni vagy akár a kölcsönzést abbahagyva a segédeszközök használatának részletes ismertetésével az érintett témakör irodalmára az olvasót közvetlenül rávezetni. Ekkor vált szükségessé a tájékoztatás módszereinek, a nyilvántartás formájának kidolgozása. A kérdések és válaszok feljegyzésére rendszeresített perforált füzet adatai a következőt tartalmazzák: 1. Keltezés 2. Szakjelzet 3. A kérdés rövid megfogalmazása 4. A kérdésre vonatkozó irodalom felsorolása 256
