A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése
1867 munkaóra. Az összes munkaóráknak 23%-a jut visszavételre-kiadásra, az összes illetménynek is 23%-a, ezek szerint 21 114 forint. Igen költséges tehát ez a tevékenység jelenlegi formájában. Végül arra a kérdésre, hogy milyen sokáig kell folytatni a kérdéses tevékenységet, önmagától adódik a válasz : feltehetően még igen sokáig, éspedig jelenlegi formájában. A mechanikus könyvtári tevékenységek gépesítésére való törekvés előtérbe került az utóbbi években. Az azonos műveletek gépesítésénél a rohamosan növekvő szakirodalommal kapcsolatos információkra és visszakeresésekre gondolnak elsősorban. Viszont minden olyan munkát, amely ismételten fordul elő, meg lehet szervezni, azzal a munkának struktúrát lehet adni. A struktúraképzés a munka gépesítésének feltétele. Podonyi András kölcsönzőgépe hozna jelentős fejlődést a mechanikus munkák végzésében a közművelődési könyvtárakban. A publikációkból kitűnőnek ismert kölcsönzőgép és kölcsönzési eljárás azonban három év óta nem került gyakorlati használatra, s ha meg is indul a szériagyártása, beszerzése alighanem komoly anyagi problémákba fog ütközni. Néhány évet rá kell adnunk tehát jelenlegi elmaradott gyakorlatunkra. (Más kérdés, hogy a kölcsönzőgép birtokában a géppel kapcsolatos emberi munka racionalizálására kell majd gondolnunk !) A munkaszervezés szabályai szerint a munkamódszer, illetve műveletelemzés mindig és mindenütt hasznos lehet olyan sűrűn ismétlődő munkafajták esetén, amelyekre jelentős mennyiségű élő munkaórát fordítunk. A visszavétel-kiadás jelenleg teljes egészében élőmunkából áll, mert gépi segítség nélküli emberi munka. A munkamódszer-szervezés elemző eljárása Érdemesnek láttuk tehát ezeket a munkafázisokat elemző eljárásnak alávetni. A vizsgálat magjához, a visszavételhez-kiadáshoz kapcsolódnak más munkák is, így a visszaérkező könyvek folyamatos elhelyezése. Nagymértékben befolyásolja a tevékenységet a felszerelés. Meg kellett néznünk azért a pultot, az állványokat, s a könyvszállító kocsit. Ebből a külső körből haladtunk befelé a központi kérdéshez. Első lépés a tények feltárása volt. Az adatok gondos összegyűjtése és szisztematikus feljegyzése követte a probléma felvetését. Az adatok összehasonlításra, értékelésre szolgálnak. Ezért — az egyszerű írásos módszer helyett — kedvezőbb a képszerű kifejezésük. Ezek a képszerű ábrák a munkafolyamat-ábrák. Igen sokféle fajtájuk van. A legegyszerűbb munkamenetábrát használtuk vizsgálódásainkhoz. Az írásban lefektetett vagy képszerűen megjelenített adatrendezést megelőzi a helyzet mentális elképzelése. Ez a fejben végzett elemzés gyorsan elvégezhető, de magában nem kielégítő, mert nem rendszerezett analízis és nem támaszkodik írásos adatbázisra. Az elsődleges műveletelemzést további is követheti : a munkamoz- dulat-tanulmány. (A mozdulat-tanulmányozás az emberi test egyedi mozdulatait elemzi, a kérdéses munkahelyen, a munkavégzés igénye szerint egyik vagy mindkét kéz viszonylatában.) A műveletelemzés után a kapott eredmények értékelése következik és a szintézis, a javított, jobbított vagy újított munkamódszer megállapítása. Hogy bevezetése után jó eredmények következzenek, standardizálni kell a befolyásoló körülményeket és magát az áj munkamódszert is. Az elemzés, a szintézis, a standardizálás és az új műveleti idő-, illetve műveletértékek megállapítása alkotja a munkamódszer-tanulmányozás technikáját. Ábrázolva: 250
