A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Dr. Bene Lászlóné: A könyvtári manuális munka és tudományos megszervezése
A KÖNYVTÁRI MANUÁLIS MUNKA ÉS TUDOMÁNYOS MEGSZERVEZÉSE A munkaszervezés a munkával foglalkozó tudománynak az az ága, amely hatékony munkamódszerek keresésével és tervezésével foglalkozik. A munka maga feltételezi a szervezettséget. A modern termelő és szolgáltató tevékenységek bonyolult szervezetekben folynak, amelyek egyre magasabb szintű munkaszervezést kívánnak. A legegyszerűbb munka esetén is alapvető követelmény azonban az emberi és a tárgyi tényezők összehangolása. A munkaszervezés három fontos tényezője : a munka célja, a munkát végző ember és az optimális munkamódszer. Az ember a központja a munkafolyamatnak. Az ő testiszellemi teljesítőképessége, a munkavégzés tárgyi tényezőihez való viszonya határozza meg a munka eredményességét. Ezért a korszerű munkaszervezés szemlélete munkamódszerközpontos: az élő munkából indul ki és ehhez alkalmazza a tárgyi tényezőket. A munkaegyszerűsítés A. H. Mogensen* meghatározása szerint (1930) a józan emberi értelem módszeres alkalmazása, hogy a munka minden fajtájának kivitelezésére jobb és könnyebb módszereket találjunk, kezdve azon, hogy már a jelentéktelen kézi műveleteknél is kiküszöböljük a felesleges mozdulatokat. A munkaszervezés alapelvei tehát — amelyek a hatékonyabb munkamódszereket az emberi munka könnyítése útján keresik — lényegében azonosak minden típusú munkánál. Az iparban kialakult tudományos munkaszervezési elvek ezért minden munkahelyen alkalmazhatók. A munkaszervezés tudományos fejlődésével és gyakorlati alkalmazásának igényével egyre ismertebbé válik e tudományág irodalma. A sajtó ide vonatkozó anyagától a népszerűén megírt tudományos összefoglaló munkákig naponta találkozik vele a könyvtáros. Ismerete ma már nem kizárólag az ipari szakemberektől kívánható meg. Módszereinek alkalmazásához azonban elmélyültebb tanulmányozás szükséges. A munkaszervezés az emberrel foglalkozó tudományokkal szoros kapcsolatban áll, így például a munkalélektannal, amely az ember fiziológiai, pszichológiai alkatát és képességeit vizsgálja és őt a munkavégzésben adott környezetéhez való kapcsolatában figyeli. Feladata a munka eredményességét oly módon növelni, hogy egyben a munkát végző embernek a legmegfelelőbb körülményeket adja meg. A szocialista módon értelmezett munkaszervezés ezen túlmenően elősegíti a munka személyiséget alakító jellegének érvényesülését. A munkaszervezés és a munkalélektan rendkívül érdekes tudományával ismerkedve úgy láttuk, hogy az ezekből adódó meggondolásokat jól hasznosíthatjuk már alapfokon is a könyvtári szervezetben. A következőkben beszámolunk arról, hogyan alkalmaztuk a munka- szervezés és a munkalélektan tudományos módszereit all. számú kerületi könyvtár tevékenységében. A tudományos munkaszervezés alkalmazásának lehetőségét kerestük és * Allan H. MogenseD a Cornell egyetem gazdasági mérnöke, a munkaszervezés-tudomány klasszikusa. 237
