A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Erdődy Ferencné - Takács Józsefné: Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ

A fiókhálózat kialakulása erősen megnövelte a könyvtár dolgozóinak létszámát. Amíg 1961. év végén a kerületi könyvtár személyzeti állománya 4 nyolcórás könyvtárosból és 1 nyolcórás raktárkezelőből állt, addig az 1963-as év végén 5 nyolcórás, 1 heti harminc­órás, 2 heti huszonnégyórás könyvtáros, 1 nyolcórás raktárkezelő és 1 fűtő, a négy fiókban 1 — 1 takarító volt. Nehéz ilyen nagy létszámú kollektíva munkaidejének körültekintő beosztása és a feladatokkal való összehangolása úgy, hogy a könyvtár egész munkája kiegyensúlyozott és eredményes legyen. Figyelembe kell venni azt, hogy általában azonos időpontokban hat helyen történik egyszerre kölcsönzés. Ha a fiókokban előre nem látott hiányzás adódik (betegség, váratlan szabadság), akkor elég körülményes a helyettesítést úgy meg­oldani, hogy a munkában fennakadás ne legyen. Miután az volt a cél, hogy a fiókkönyv­tárakban gyakorlott, kellő tapasztalattal rendelkező könyvtárosok dolgozzanak, ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy két fiókba megosztott munkaidővel nyolcórás könyvtáros került. A megosztott munkaidő nem ideális dolog ugyan, azonban az az előnye, hogy ezeknél a fiókoknál huzamosabb ideig könyvtáros cserére előreláthatólag nem kerül sor. A helyi hálózat kialakulásával a kerületi könyvtár adminisztrációja jelentősen megnövekedett (ennek következtében a központ terhei viszont nem növekedtek). A fiók- könyvtárak szerzeményezésével és az olvasószolgálattal járó adminisztrációnak egy része tudniillik a kerületi könyvtárban központilag történik. Annak ellenére, hogy a fiókhálózat kialakításakor kapott a könyvtár egy félnapos munkaerőt a megnövekedett feladatok elvégzésére, mégis a tapasztalat azt mutatja, hogy ez így is nagy terhet ró a kerületi könyvtárra. Az adminisztrációs többletmunka elsősorban a könyvfeldolgozásnál jelentke­zik. Miután hat könyvtáregység részére történik a szerzeményezés, nyilvánvalóan nagyobb mennyiségű könyvet kell egy-egy alkalommal feldolgozni. Tovább növeli ezeket a munká­kat az, hogy a hat könyvtár-egység leltárlapjait külön kell kezelni, ezen kívül katalógus­lapjaik berakásra való előkészítése, a fiókok új könyveinek megoszlás szerinti nyilvántar­tása, valamint a könyveken, könyvkártyákon, leltárlapokon és a címleltárkönyvben a fiókszám bejelölése (amely leltározás, kötészet, selejt, perlés esetében szükséges) is a kerü­leti könyvtárban történik. Ezekhez járul még, hogy a tervezett 5-ös fiókkönyvtár részére is történt már szerzeményezés és ezt szintén külön kell kezelni, sőt ezzel párhuzamosan a már meglevő anyagról a fiók katalógusa is készül. A kerületi könyvtárban központilag történik a kötészeti és selejt könyvek e lő kész í" tése, valamint beküldése. A helyi hálózat perlési ügyeit a központi perlési csoport végzi, azonban a perlésre való előkészítés (a fiókoké is) a kerületi könyvtárban történik. Az olvasószolgálattal kapcsolatos adminisztrációs munkák közül a napi statisztika elkészítése, az intők megírása és a pénzfeladás történik a fiókokban. Ezen kívül a fiók­könyvtárosok készítik a napi és a havi statisztikai jelentést, az évi munkatervet és az év­végi jelentést. Ezek a kerületi könyvtár jelentésében és tervében kapnak helyet. A központi gazdasági osztály nem áll közvetlen kapcsolatban minden kis könyvtár - egységgel, ezért ezen a területen is a kerületi könyvtárra hárul a feladat, hogy összefogja és központilag intézze a helyi hálózat gazdasági ügyeit. Ez rendkívül szerteágazó feladat és néha egészen szokatlan helyzetek elé állítja a kerületi könyvtárt. A 4-es fiók számára például hónapokig tartó szaladgálással és kérvényezéssel igyekezett a könyvtár tüzelőanyag­tároló helyiséget szerezni — sajnos eredménytelenül — s jelenleg is egy másik fiókból szál­lítják oda esetenként a tüzelőt. Sok gondot okoz és sok időt kíván a 6 könyvtári egységben előforduló javítások stb. elvégeztetése is. A fiókkönyvtárak működtetéséhez szükséges anyagigényeket is a kerületi könyvtár továbbítja, gondoskodik a szállításról és elosztásról. Hasonló a helyzet a fiókkönyvtárak pénzügyi ellátmányának intézésével kapcsolatban is. A széles budapesti könyvtárhálózat kialakulása után különleges feladat hárul az olyan könyvtárakra, amelyek a kisebb helyi könyvtárakat összefogják és ezzel a hálózat helyi egységeit alakítják ki. Ezek a helyi könyvtári központok nem csak azáltal tölthetnek be előnyös szerepet a könyvtárhálózat módszertani- és igazgatási feladatainak végzésében, 235

Next

/
Oldalképek
Tartalom