A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Erdődy Ferencné - Takács Józsefné: Kerületi könyvtár mint helyi hálózati központ
nál. E klasszikusok köteteinek száma a kerületi felnőtt könyvtárban a valóságban sokkal magasabb, 193 kötet, viszont a fiókokban átlagosan csupán 46 kötet.) Hasonlóan ezekhez, a kerületi felnőtt könyvtárban sokkal magasabb a természettudományi (5-ös szak), a műszaki (62, 64/69 szak), a mezőgazdasági (63-as szak) — amelynek ebben a kerületi központban van jelentősége — továbbá az irodalomtörténeti (8) szak könyveinek aránya. Külön jelentősége van a kézikönyvek (0 szak) anyagának könyvtárainkban. Mint kerületi hálózati központnak számolnunk kell a helyi „közepes elmélyültségű” kutatók igényeivel. Ilyenek a helyi pedagógusok, értelmiségiek, középiskolás diákok és főiskolai hallgatók által keresett könyvek. Ezeknek a műveknek a biztosításával — amelyek között döntő szerepet töltenek be a kézikönyvek — a kisebb kutatásokat elősegítve a kerületi hálózati központ mintegy előiskolájává válik a kutató tevékenységnek, sok esetben feleslegessé téve a központ magasszínvonalú közművelődési gyűjteményéhez, vagy a szakkönyvtárakhoz való fordulást. Látszólag ellentmond ennek a fiókok magasabb kézikönyvtári arányszáma. Ez azonban valóban csak látszólagos, mivel a fiókok alacsonyabb könyvállományában a minimális — kötelező — kézikönyvtári anyag többet mutat, mint a nagyobb kerületi könyvtári állományban az abszolút számban magasabb kézikönyvtári kötetek száma. A kerületi központi könyvtár — még olvasóterem nélkül is — természetesen igyekszik betölteni feladatát és a jelentős kézikönyvtári anyag mellett 38 féle újsággal és folyóirattal áll olvasói rendelkezésére. 1963-ban 4273 volt a helybenolvasók száma. A folyóiratokat — a központi könyvtár és a részlegek számára — a kerületi központ rendeli a különböző könyvtáregységek figyelembevételével. A könyvállomány gyarapításának tervszerűsége megnyilvánul abban is, hogy a szerzeményezést végző könyvtárvezető és fiókkönyvtárosok figyelembeveszik a központ mellett az egyes fiókok már meglevő könyvanyagát, olvasóinak számát és összetételét, valamint igényeit is. Ez természetesen csak a helyi problémák ismeretében lehetséges. Például — amint a táblázatból kitűnik — az 1-es fiókkönyvtárnál a 8-as szak lényegesen nagyobb, mint a másik két fióknál. Ennek oka az, hogy az 1-es fiókkönyvtár közvetlen szomszédságában az elmúlt években épült fel az új gimnázium. Az itt jelentkező igényeknek megfelelően történt ennek a szaknak a növelése, hasonlóképpen az egyéb középiskolai kötelező olvasmányok beszerzése is. Szembetűnő, hogy a 2-es és a 3-as könyvtárfióknál viszonylag több a képzőművészettel foglalkozó mű. Ezek egyrésze — az olvasószoba adta lehetőség kihasználásával — a kézikönyvtári anyagban szerepel, azonban túlnyomó része kölcsönzésre szánt. Annak ellenére, hogy e szakterület könyvanyagának növelése az olvasók esztétikai nevelése céljából tudatosan történt, mégis a felmérés során derült ki, hogy a fiókkönyvtárakban éppen ezek (7-es szak), valamint a többi kézikönyv jellegűek (0, 3K, 4) tartoznak a legkevésbé kihasznált könyvek közé. Ez is alátámasztja, hogy a szerzeményezésnél jobban tekintetbe kell venni a kétféle könyvtártípus különböző olvasói igényeit és ebből fakadó különböző olvasószolgálati feladatait. A gyermekkönyvek megoszlása ugyancsak alapvetően eltér az e tekintetben helyi központnak tekinthető különálló gyermekrészleg (s az ehhez hasonló helyzetet elfoglaló gyermekfiók) és a vegyes könyvtárak gyermekkönyv állományának megfelelő arányaitól: Megoszlás Gy ermekrészleg Gyermekfiók 1-es vegyes 2-es 3-as fiókkönyvtárak százalékos aránya Képeskönyvek ...................................... 2 ,7 4,7 4,5 8,9 4Д Gyermek szépirodalom...................... 70,6 65,5 78,3 70,6 77,3 Gyermek ismeretterjesztő .............. 2 6,7 29,8 17,2 20,5 18,6 Összesen % 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 230
