A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
c. mű egyik kötetét tanulmányozta és indokul ezt írta az olvasótermi napló — „miért kérte” — rovatába: „Tudásszomjam csillapítására”. Tanulmányunk valamennyi részében foglalkoztunk tanulságokkal. Igyekeztünk reagálni a gyerekek bejegyzéseire, melyek rendszerint rávilágítottak a hibákra, kiemelték az eredményeket. Mégis a végső következtetések levonása még hátra van. Mielőtt összefoglalásunk végére érnénk, lássuk azokat a műveket, melyek leginkább kiváltották a gyerekek érdeklődését. Az előzőekben említettük, hogy a helybenolvasók között még igen kevés a rendszeresen kézikönyveket használó gyermek. Ez az oka annak is, hogy a rangsorolásban elől járó könyvek sem értek el igazán kiemelkedő forgalmat. Felsorolásuk azonban néhány következtetésre adhat alkalmat. AZ OLVASÓTERMI NAPLÓKBA LEGGYAKRABBAN BEJEGYZETT MÜVEK A mű címe Olvasta összesen fiú lány Liener : Autótípusok ................................. 2 14 23 237 Űj magyar lexikon .................................... 112 89 201 Brehm: Az állatok világa .................... 66 4 6 110 Politikai és gazdasági világatlasz .... 66 15 81 Békés: Hazádnak rendületlenül ......... 62 12 74 A kultúra világa ...................................... 3 5 30 65 Móczár: Képes állatvilág......................... 31 26 57 Marco: Állatkerti tarkaságok................ 33 16 4 9 Magyarország történetének képeskönyve 37 11 48 Magyar bélyegek árjegyzéke.................. 3 7 7 45 Világtörténet................................................. 33 7 40 A felsorolt műveken kívül még 21 művet forgattak tíznél többen, 297 művet pedig tíz olvasónál kevesebben olvastak a megvizsgált félév alatt. A rangsorolás első tanulsága, hogy a pálmát nem igazán kézikönyvtári könyv vitte el. Magas forgalmát nemcsak annak köszönheti, hogy különösen a fiúk körében igen keresettek az autók szerkezetével foglalkozó művek, sőt az autók márkáit tartalmazók is. A gyerekek egymás között nagy propagandát csináltak ennek a könyvnek. Az egyikgyermek pl. már többször látta a könyvet, de mégis magához vette az olvasóteremben és beírta a naplóba: ,,A barátomnak is szeretném megmutatni”. Tanulságként több könyvtár újabb példányokat szerzett be, hogy a kölcsönzési állományt kiegészíthesse vele. Az Új magyar lexikon-t és A kultúra világá-t fiúk és lányok csaknem egyenlő arányban használták. Többségük iskolai tanulmányaikhoz, dolgozatíráshoz, valamely fogalom tisztázásához vette igénybe. Már az előbbiekben, a szakcsoportok forgalmának rangsorolásában is láttuk, hogy az enciklopédiák és lexikonok használatában általában hasonló arányt értek el a lányok mint a fiúk. Ez igazolja azt a törekvést, hogy a könyvtárosok a lányokat a kézikönyvtár használatára fokozott gonddal nevelik. Az eredmény az általános ismeretek megszerzésében mutatkozik meg legjobban. A többi rangsorolt műnél azonban erősen lemaradnak a fiúk mögött. A történelem iránti érdeklődés, melyet a rangsorolt 11 mű közül négy is igazol, a lányoknál jóval kisebb, mint a fiúknál (negyedrésze). Míg a technika világában a fiúk tájékozottsága nagyobb érdeklődése valamelyest megmagyarázható, nem fogadható el a történelem iránti kisebb érdeklődés, valamint az a tény, hogy a legkedveltebb természettudományos műveket is kisebb arányban forgatták. Már a szakcsoportok rangsorolásánál is kiderült, hogy a lányok erősebb érdeklődése csupán a szépirodalomnál és az enciklopédiák és lexikonok használatánál mutatkozik. Ez a felismerés komoly tanulságul szolgál. A lányok ismeretszerzési köre még mindig sokkal szűkebb a 222
