A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban

nézegették, valamint a Politikai és gazdasági világatlaszt, amit sokszor tanuláshoz hasz­náltak, Népszerűek a Világtörténet kötetei is. A technika körébe tartozó művek közül erősen kiemelkedik népszerűségben Liener Autótípusok című könyve. Csupán ezt az egyféle művet 237 gyermek nézegette, tanulmá­nyozta. Megjegyzendő, hogy csaknem valamennyien fiúk kérték. Csupán 23 lány csatla­kozott az autók iránt érdeklődőkhöz. Sokan kérték a különböző bélyegkatalógusokat is, ahol szintén megnyilatkozik a fiúk bélyeggyűjtő szenvedélye és a lányok kisebb mértékű érdeklődése (45 fiú, 10 lány). Sorrendben a természettudományok következnek a legnépszerűbb kézikönyvtári könyvek között. A Brehm köteteket kisebb különbséggel forgatták a fiúk és a lányok (66 — 46) és a többi természettudományos mű iránt is hasonló arányban érdeklődtek. Bár kevesen nézegették, de mégis érdemes felfigyelni arra, hogy Ákos igen hasznos könyvét, az Ismeretlen világ : az ember című munkáját 8 fiú és 8 lány tanulmányozta. Örvendetes, hogy a lányok éppenúgy megkeresték a kézikönyvtárban a problémáikra választ adó köny­vet, mint a fiúk. Jó arány alakult ki a lexikonokat, enciklopédiákat tanulmányozó gyermekek között is. Bár kézikönyvtári anyagunk nem bővelkedik az ilyen kötetekben, különösen lemarad a bőséges természettudományos és művészeti csoport mögött, mégis 353-an vették igénybe e hasznos szakcsoportba tartozó műveket. Az ismeretek kiegészítésére, különböző fogalmak megkeresésére éppenúgy vágyódtak a lányok, mint a fiúk. Arányuk hasonló. 189 fiú, 164 lány. A könyvtárak tehát lényegében elérték azt a célt, hogy mind a fiúk, mind a lá­nyok megismerkedjenek a lexikális jellegű művekkel, melyek használata nagyban segíti a művelődést, a tudatos, kulturáltabb olvasásra való törekvést. A többi szakcsoportba tartozó művek már jóval kisebb arányban szerepelnek a for­gatott anyag között. Ennek oka nemcsak az, hogy némelyikük kisebb arányban található a kézikönyvtárban is, mint pl. a nyelvtudományok körébe tartozó, vagy a 8-as szakcso­port könyvei, hanem mert még nem elég széles skálájú a gyerekek érdeklődése. A könyv­tárosok sem igyekeznek eléggé feltárni a kézikönyvtári anyagot, legnagyobb figyelemmel a lexikonok felé fordulnak. A verskötetek, antológiák használata sem elég általános még. Viszonylag sokan olvasták a mesegyűjteményeket, főképpen a kisebb gyermekek, akik játék közben beszaladtak a könyvtárba olvasni, de akad közöttük VII.—VIII. osztályú is. Érdekes pl. az egyik VII.-es gyerek napló jegyzete: „Bár nagy vagyok, időnként szeretek mesét is olvasni". Ez azt igazolja, hogy kölcsönözni ugyan már nem akar meséskönyveket, a kézikönyvtárból, helybenolvasóként leemeli a mesegyűjteményeket. Egy V.-es fiú pedig Illyés Hetvenhét magyar népmesédét a kézikönyvtárban olvasta és ezt írta be: „Kár, hogy nem lehet elvinni". Ez arra enged következtetni, hogy bármilyen magas példány- számban is van meg ez a könyv a könyvtárakban, népszerűsége miatt nem található a polcon. Ez is igazolja a kézikönyvtár fontosságát, ui. legalább helyben olvashatják, akik nem tudják kikölcsönözni. Ezért magas viszonylag az egyéb olvasott művek száma (115) is. Közöttük legtöbb a mesegyűjtemény, valamely regény, vagy más, nem a kézikönyv­tárba tartozó mű, melyet nem talált az olvasó a kölcsönözhető művek polcain. A kézi­könyvtár feladata bár az enciklopédikus művek, lexikonok, szótárak szolgáltatása, az említett példák arra ösztönzik a könyvtárosokat, hogy gyűjteményüket, olvasótermi anyagukat egészítsék ki még a fontosabb és a gyerekek érdeklődésére számot tartó egyéb művekkel is. Hogyan segíti a kézikönyYtár az iskolai oktatást? Számos kézikönyvtári naplójegyzet igazolja, a kézikönyvtár jó szolgálatot tesz az iskolai tanulmányok kiegészítésében. Összegyűjtöttünk néhány példát, mely igazolja, hogy a könyvtár s ezúttal a helvbenolvasás lehetősége támogatja az iskolai oktatást. 215

Next

/
Oldalképek
Tartalom