A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
nézegették, valamint a Politikai és gazdasági világatlaszt, amit sokszor tanuláshoz használtak, Népszerűek a Világtörténet kötetei is. A technika körébe tartozó művek közül erősen kiemelkedik népszerűségben Liener Autótípusok című könyve. Csupán ezt az egyféle művet 237 gyermek nézegette, tanulmányozta. Megjegyzendő, hogy csaknem valamennyien fiúk kérték. Csupán 23 lány csatlakozott az autók iránt érdeklődőkhöz. Sokan kérték a különböző bélyegkatalógusokat is, ahol szintén megnyilatkozik a fiúk bélyeggyűjtő szenvedélye és a lányok kisebb mértékű érdeklődése (45 fiú, 10 lány). Sorrendben a természettudományok következnek a legnépszerűbb kézikönyvtári könyvek között. A Brehm köteteket kisebb különbséggel forgatták a fiúk és a lányok (66 — 46) és a többi természettudományos mű iránt is hasonló arányban érdeklődtek. Bár kevesen nézegették, de mégis érdemes felfigyelni arra, hogy Ákos igen hasznos könyvét, az Ismeretlen világ : az ember című munkáját 8 fiú és 8 lány tanulmányozta. Örvendetes, hogy a lányok éppenúgy megkeresték a kézikönyvtárban a problémáikra választ adó könyvet, mint a fiúk. Jó arány alakult ki a lexikonokat, enciklopédiákat tanulmányozó gyermekek között is. Bár kézikönyvtári anyagunk nem bővelkedik az ilyen kötetekben, különösen lemarad a bőséges természettudományos és művészeti csoport mögött, mégis 353-an vették igénybe e hasznos szakcsoportba tartozó műveket. Az ismeretek kiegészítésére, különböző fogalmak megkeresésére éppenúgy vágyódtak a lányok, mint a fiúk. Arányuk hasonló. 189 fiú, 164 lány. A könyvtárak tehát lényegében elérték azt a célt, hogy mind a fiúk, mind a lányok megismerkedjenek a lexikális jellegű művekkel, melyek használata nagyban segíti a művelődést, a tudatos, kulturáltabb olvasásra való törekvést. A többi szakcsoportba tartozó művek már jóval kisebb arányban szerepelnek a forgatott anyag között. Ennek oka nemcsak az, hogy némelyikük kisebb arányban található a kézikönyvtárban is, mint pl. a nyelvtudományok körébe tartozó, vagy a 8-as szakcsoport könyvei, hanem mert még nem elég széles skálájú a gyerekek érdeklődése. A könyvtárosok sem igyekeznek eléggé feltárni a kézikönyvtári anyagot, legnagyobb figyelemmel a lexikonok felé fordulnak. A verskötetek, antológiák használata sem elég általános még. Viszonylag sokan olvasták a mesegyűjteményeket, főképpen a kisebb gyermekek, akik játék közben beszaladtak a könyvtárba olvasni, de akad közöttük VII.—VIII. osztályú is. Érdekes pl. az egyik VII.-es gyerek napló jegyzete: „Bár nagy vagyok, időnként szeretek mesét is olvasni". Ez azt igazolja, hogy kölcsönözni ugyan már nem akar meséskönyveket, a kézikönyvtárból, helybenolvasóként leemeli a mesegyűjteményeket. Egy V.-es fiú pedig Illyés Hetvenhét magyar népmesédét a kézikönyvtárban olvasta és ezt írta be: „Kár, hogy nem lehet elvinni". Ez arra enged következtetni, hogy bármilyen magas példány- számban is van meg ez a könyv a könyvtárakban, népszerűsége miatt nem található a polcon. Ez is igazolja a kézikönyvtár fontosságát, ui. legalább helyben olvashatják, akik nem tudják kikölcsönözni. Ezért magas viszonylag az egyéb olvasott művek száma (115) is. Közöttük legtöbb a mesegyűjtemény, valamely regény, vagy más, nem a kézikönyvtárba tartozó mű, melyet nem talált az olvasó a kölcsönözhető művek polcain. A kézikönyvtár feladata bár az enciklopédikus művek, lexikonok, szótárak szolgáltatása, az említett példák arra ösztönzik a könyvtárosokat, hogy gyűjteményüket, olvasótermi anyagukat egészítsék ki még a fontosabb és a gyerekek érdeklődésére számot tartó egyéb művekkel is. Hogyan segíti a kézikönyYtár az iskolai oktatást? Számos kézikönyvtári naplójegyzet igazolja, a kézikönyvtár jó szolgálatot tesz az iskolai tanulmányok kiegészítésében. Összegyűjtöttünk néhány példát, mely igazolja, hogy a könyvtár s ezúttal a helvbenolvasás lehetősége támogatja az iskolai oktatást. 215
