A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Bikácsi Lászlóné - Hargitai Nándomé: Kézikönyvtár és olvasószolgálat a gyermekkönyvtárakban
A KÉZIKÖNYVTÁRAT HASZNÁLÓK KOR SZERINTI ÖSSZETÉTELE Életkor Fiú Lány összesen %-ban Alsó tagozatos, 10 éven aluli .................... 174 1 56 330 13 V. oszt. ....................................................... 3 30 199 529 20 VI. „ ....................................................... 3 72 203 575 22 VII....................................................................... 360 197 557 21 VIII. o. cs egyéb .......................................... 3 68 248 616 24 Felsó tagozatos összesen ............................. 1 430 847 2277 87 Mindössze ......................................................... 1 604 1003 2607 100 Következtetésként: A lányok érdeklődési köre még mindig szűkebb, mint a fiúké s ezért törekednünk kell arra, hogy ők is megismerjék a kézikönyvtár változatos, értékes anyagát és hasonló arányban forduljanak hozzá tanulás, szórakozás közben, mint a fiúk. Pozitív eredmény a VIII. osztályú és egyéb 13 éven felüliek aránya az összes kézikönyvtárat használók között. Ám ha megnézzük összetételében, láthatjuk, hogy a VIII. o. fiúk száma alig éri el a VI. osztályba járókét, míg a lányok aránya legmagasabb a VIII. osztályban. Meg kell vizsgálni, mi lehet az oka, hogy a fiúk VI. osztálytól felfelé nem szaporodnak a kézikönyvtárat használók sorában. Feltehető, hogy nem az érdeklődés hiánya okozza náluk a viszonylagos lemaradást, hanem talán nyugod- tabb, csendesebb olvasótermi részre lenne szükség, ahol elmélyültebben búvárkodhatnának a kézikönyvek között. Meg kell tehát vizsgálni: mennyire biztosított az olvasóterem, vagy olvasórészleg csendje, nyugalma. Láttunk már olyan könyvtárat is, ahol a kisebb gyerekek beülnek az olvasóterembe, ott rajzolnak, rendetlenkednek, de még olyat is, ahol a nagyobbak hangos társasjátékkal zavarják a folyóiratolvasókat, kézikönyveket lapozga- tókat. Ez semmiképpen nem helyes. Az olvasótermet, olvasórészleget a csendben tanulók, művelődök számára kell fenntartanunk. A kisebb gyermekek és az esetleg sakkozók számára biztosítsunk asztalt a kölcsönzőrészlegben. Mindenképpen fordítsunk figyelmet legidősebb olvasóinkra. Törekedjünk arra, hogy a kézikönyvtár anyagát részleteiben ismerjék, tudják, milyen könyvekhez fordulhatnak segítségért, ha majd felsőbb iskolába járnak, vagy szakmunkássá válnak és mindennapi munkájukhoz keresnek anyagot. Ez egyaránt vonatkozik a fiúkra és lányokra. Lányaink lemaradása az összes kézikönyveket olvasók között azért sem indokolt, mert a beiratkozottak számarányában egyformán vannak képviselve a fiúkkal. Mind a lányok, mind a fiúk számára tartsunk kézikönyveket ismertető csoportos foglalkozást, rendezzünk a kézikönyvtár anyagából kiállítást és egyénileg is legyen gondunk rá, hogy képzett, kultúrált olvasókként hagyják el a gyermek- könyvtárat. A katalógus és kézikönyvtár ismerete segíti őket a tájékozódásban, ha a felnőttek könyvtárába lépnek át. Vizsgáljuk meg a továbbiakban, milyen tanulsággal szolgálnak maguk az olvasónaplókba bejegyzett sorok. Mire adnak választ, mire hívják fel a figyelmet olvasószolgálati munkánk többrétű végzése szempontjából. A feldolgozott anyag áttekinthetősége és a főbb tanulságok levonása érdekében igazodjunk az anyag elrendezésével a kézikönyvtár jelentőségéhez, feladatához. Az előbbiekben már említettük, hogy a kézikönyvtár pedagógiai célok elérését segíti. Többek között : a) az általános ismeretek elsajátítását, b) az iskolai és a szakköri tanulmányokat, c) a személyes képességek kibontakozását, d) az önálló és rendszeres ismeretszerzésre való nevelést. 212
