A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965

Drechsler Ágnes: Új tematikus katalógusok szabadpolc-rendszerű könyvtárainkban

ettől mentesültek most az egyes könyvtárak. — Kellemes meglepetést okozott a könyv­tárosoknak, hogy elvi kérdésekről is hasznos segítséget nyújt a katalógus, például a követ­kező tárgyszavakkal: egzisztencializmus, népművelés, műfordítás stb. Ilyen kérdések összegyűjtött irodalmával eddig nem rendelkeztünk. Egyes könyvtárosok bizonyos felesleges cédulák beépítését kifogásolják. Különösen érezhető ez a könyvismertetések és filmkritikák területén. Szerintük a napilapok jelenték­telen, napi érdekességű cikkeinek nincs helye a katalógusban, szintúgy a maguk idejében is rossz, ma már feledésbe merült filmek kritikáinak. Felhívják a szerkesztők figyelmét, hogy az élő katalógus alapvető követelményét csak úgy biztosíthatják, ha már a felvételnél mellőzik a jelentéktelen kritikákat, a katalógusok kezelői pedig maguk is kiszűrik az elavult cikkeket, azokat a témákat, amelyekről időközben részletesebben is írtak, és azokat is, amelyek iránt semmilyen kereslet nem mutatkozik. Nézzük meg néhány példán, hogyan használják fel a kartotékokat kerületi könyvtá­rainkban, figyelembevéve a helyi sajátosságokat és követelményeket. A 8-as könyvtárban a válogató polcok oldalfalába beépített, kifejezetten kis téma­katalógusok céljára szolgáló dobozokban a következő csoportosításban helyezték el az anyagot: 1. külföldi írókról szóló cikkek, 2. általános irodalomelmélet, magyar irodalom- elméleti tanulmányok, 3. magyar írókról szóló tanulmányok. — A beosztás rendje az egyes csoportokon belül: az írót általánosan értékelő tanulmányokat követik az író egyes műveinek betűrend szerint sorakozó kritikái. A 43-as könyvtárban szétbontották a szépirodalmi és az irodalomtörténeti anyagot és külön kezelik az irodalmi tanulmányokról szóló ismertetéseket is. Az 1-es könyvtárban a következő tárgyszavak alapján tagolják az anyagot: színház, film, zene, balett, bábjáték, rádió, TV, képzőművészet, építőművészet, könyvművészet. Külön dobozban tárolják az irodalomtörténeti és szépirodalmi cédulaanyagot. Felhasz­nálják a központilag adott tárgyszavakat, de maguk is alkotnak újakat. Az irodalom cso­portjában az egyes írók nevének betűrendjében helyezték el a választólapokat. A 46-os könyvtárban különös gonddal foglalkoznak a katalógussal. Kétféle választó­lapot alkalmazva, baloldalra vetítik az abc betűit, jobbra pedig az egyes tárgyszavakat. Nagyon mutatós és használható alakot öltött így a katalógus. Megértik, hogy az országos felhasználás miatt sok olyan cédula is feldolgozásra került, amely a mi könyvtárainkban nem használható. Emiatt nem panaszkodnak, viszont a szerintük feleslegeseket nem oszt­ják be és általában csak azzal az anyaggal foglalkoznak, ami a könyvtárukban megvan. Olyan kartonokról, amelyeket tárgyuk szerint két helyre is be lehet osztani (pl. színművek­nél: irodalomhoz és színházhoz), — másolatot készítenek. Egyes könyvismertetéseknél a több és újabb forrást (lelőhelyet) közlő kartont tartják meg és kidobják a régit, hogy meg­akadályozzák a katalógus felesleges felduzzasztását. — Nem használják fel a mezőgazda- sági művek ismertetéseit, mert ezekre csak vidéken van szükség. A katalógus használatá­nak elősegítése és a figyelem felkeltése céljából a kivágott újságcikk-gyűjteményt dosszié­ban felfüggesztik a katalógusszekrény falára. A javasolt listából csak a Népszabadságot dolgozzák fel, mert az jár a könyvtárba, s természetesen csak a megelőző év anyagának kivágásáról lehet szó, az újabb anyagot a cédulák nyomán a folyóirattárlóról lehet leemelni és elolvasni. A kivágatok az írók betűrendjében követik egymást. — A szépirodalmi művek külön katalógusai A 43-as könyvtárban a szépirodalmi állományt a betűrendes katalóguson felül szak szerint is feltárják, mégpedig a szakkatalógus 8-as főosztályába beépítve, de külön fiókban, egyes nemzetek irodalma címszó alatt. A különböző nyelvek irodalma műfaji csoportosí­tásban követi egymást. — Meg kell jegyeznünk, hogy az ETO-n belül a szépirodalom szak­csoportosítása meglehetősen elnagyoltnak mondható. Gyakran olyan szempontokat mel­192

Next

/
Oldalképek
Tartalom