A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Drechsler Ágnes: Új tematikus katalógusok szabadpolc-rendszerű könyvtárainkban
Az 1964. évi nyári olimpia. Tokió. Címszavak: Sportesemények, Olimpiák. Japán tájak, japán emberek. Anyagát a 908-as, 910-es, 920-as szakból veszi. A modern Japán. (Regények, elbeszélések.) Akutagawa: A vihar kapujában. Elbeszélések. Morris: Hirosima virágai. Regény. Noma Hirosi: Légüres övezet. Regény. Parandowski: Olimpia tüze Mai japán dekameron Tokunaga: A sötét sikátor. Regény. Shakespeare és kora. Témakatalógus a nagy angol drámaíró születésének 400. évfordulója alkalmából. Irodalmi analitikus katalógusunkról Közművelődési könyvtáraink régi kívánságának tesz eleget bibliográfiai és propaganda osztályunk azzal, hogy az 1963-as évvel kezdődően irodalomtörténeti tanulmány- kötetek és folyóiratok analitikus bibliográfiai kartotékjait 1 — 2 havonként folyamatosan sokszorosított formában bocsátja rendelkezésre. Az első években kb. 100 tanulmánykötet (Bóka L.: Tegnaptól máig; Gyergyai A.: Klasszikusok; Fegyin: Az író és a kor; Mann, Th.: Válogatott tanulmányok; stb.), 11 folyóirat (Élet és Irodalom, Irodalomtörténet, Kortárs, A Könyv, Könyvtáros, Nagyvilág stb.) és 3 napilap irodalmi vonatkozású cikkeinek és könyvismertetéseinek feldolgozása folyik. — 1965-től előreláthatóan a kurrens folyóirat- és tanulmánykötet anyag mellett a szépirodalmi művek elő- és utószavai is sorrakerülnek. A vállalkozás közös a Könyvtártudományi és Módszertani Központtal, ők sokszorosítják a FSzEK elkészült anyagát és eljuttatják a megyei könyvtárakba, hogy az ő reference munkájukat segítse. A KMK ragaszkodott a könyvismertetések címfelvételezéséhez is, ami tulajdonképpen indokolt kérés volt, hiszen a tanulmánykötetek is sokszor nem egyebek egy-egy szerző összegyűjtött könyvkritikáinál. — A tanulmánykötetek feldolgozásánál nem volt probléma, itt minden cikkre sor került, hiszen ez az anyag már keresztülment a szerző és a lektor válogató kezén. A folyóiratok könyvismertetéseinek szelektálására idő hiányában már nem vállalkozhattunk. Felvettük a színi- és filmkritikákat, tekintet nélkül arra, hogy irodalmi műből készült-e a produkció vagy sem. A szigorúan irodalomtörténeti és esztétikai cikkek mellett bevettünk minden életrajzi adalékot, mert ez megkönnyíti a reference munkát. Ide tartozik az irodalom, a művészet és kultúrpolitika, a népművelés, sőt a szociológia is, ha nyelvészeti, irodalmi, vagy színházi vonatkozása van. Az egyes felvételek formailag tárgyszó-rendszerrel készültek. A tárgyszó legtöbb esetben az író neve, de alkothat tárgyszót irodalomtörténeti korszakok, általános esztétikai fogalmak, műfajok neve is. A tárgyszó kezdőszavát mindig a fogalom adja, azután jön a földrajzi és idő megjelölés, például romantika, magyar, XIX. század. — Ha egy-egy cikk több írót vagy több művet ismertet, vagy több műfaji kérdést dolgoz fel, minden íróról és minden műről, minden fogalomról külön tárgyszó, külön katalóguscédula készül. A tárgyszó minden sokszorosított cédulán rajta van, így az egyes könyvtárak munkatársainak csak össze kell rakniok a katalógust. 1964 június 30-ig összesen 75 tanulmánykötetet dolgoztak fel, ezek az újságcikk felvételekkel együtt kb. 5000 cédulát eredményeztek. Az egyes tanulmánykötetek feldolgozására fontossági sorrend szerint került sor. A hátralevő kötetekkel kapcsolatban már fejtö190
