A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1964-1965
Hornyánszky Sári: Pedagógus olvasóink és érdeklődési körük
Országos Szövetsége, Külkereskedelmi Főtechnikum, Mezőgazdasági Szakiskola, Vakok Országos Intézete, Vendéglátóipari Technikum, Iskolaszanatórium, Állami Balett Intézet, Iparcikk Kereskedelmi Iskola. A vizsgált olvasókból a szakképzettség alapján a következő csoportokat képeztük: humán, természettudományos és egyéb szaktanár; a két előbbi a közismert párosításokat mutatja. Ha megnézzük az „egyéb szaktanár” csoportjába sorolható olvasók szakképzettségét, heterogén képet kapunk: testnevelés, gyorsírás, neveléstörténet, gazdasági matematika, filozófia, jog, kereskedelmi ismeretek, zene, gyógypedagógia, lélektan. A központi könyvtár zömmel idegen nyelvű könyvanyagának használatánál döntő szempont a nyelvtudás. Pedagógus olvasóink nyelvtudását a kölcsönzött könyvek vizsgálata alapján és a személyes beszélgetésekkel állapítottuk meg. Csak magyar nyelvű könyvet csupán 42 olvasó (38%) kölcsönzött. Ezzel szemben 6$ (62%) azoknak a száma, akik a magyar nyelvű könyveken kívül idegen nyelvű könyveket is vittek. A 68 olvasó közül 31 (28%) a vizsgálati időszak alatt kizárólag idegen nyelven olvasott. Ezt az arányt kedvezőnek találjuk. (Még kedvezőbb volt az arány 1962-es vizsgálatunknál: csak magyar 14,6%; igaz viszont, hogy kérdőívekről dolgoztuk fel az adatokat és ennek szubjektivitását akkor is jeleztük.) A kölcsönzött könyvek azt mutatják, hogy a központi könyvtárba beiratkozott olvasók nagyobb része két nyelven és ugyancsak szép számmal három nyelven olvas. A kizárólag egy valamely idegen nyelven olvasók száma a 68-as csoportból összesen 17 olvasó. Erősen dominál a német nyelvtudás. A 68 főből 5 (7,3%) azoknak a száma, akik csak szép- irodalmat kölcsönöztek tudományos és ismeretterjesztő irodalom nélkül. A 42, kizárólag magyar nyelven olvasó pedagógusnál több a kizárólag szépirodalmat kölcsönzők száma : 19%. Mit kölcsönöznek a pedagógusok ? A vizsgálati időszak alatt a 200 pedagógus közül 110 (55%) kölcsönzött rendszeresen. — egy vagy több ízben. 90 (45%) egyszer sem látogatott el a könyvtárba. A 90 nem kölcsönző olvasó közül 73 (80%) a folyó évben iratkozott be. Ilyen nagy százalékaránynál feltételezhető, hogy nagyobbára olyan olvasóról van szó, akinek egy bizonyos könyvre volt szüksége, ezért beiratkozott, azután többé nem vette igénybe a könyvtárat. Talán nem jelentéktelen az a tény sem, hogy a figyelés nem a tanév legaktívabb idejére esett. A nemkölcsönzőkkel, valamint ennek a jelenségnek okaival és magyarázatával jelen cikk keretében nem áll módunkban foglalkozni. 1962-es vizsgálatunknál a nemkölcsönzők arányszáma 35,3% volt. Vizsgáljuk meg a 110 rendszeresen kölcsönző olvasót és az általuk vitt könyveket. A 110 olvasó 775 könyvet kölcsönzött az adott időszakban. (12 könyvet téves és hiányos adatok miatt nem lehetett feldolgozni, — marad tehát 763 kötet.) Átlagban tehát egy olvasóra 7 kötet jut. A legösszetettebb és számunkra talán a legizgalmasabb kérdés a tudományos irodalom iránti érdeklődés megvizsgálása és elemzése — tehát hogy milyen szakból kölcsönöztek pedagógus olvasóink. A részletes táblázat a következő képet mutatja a mintául választott 110 kölcsönző pedagógusnál: (A táblázat a kölcsönzött könyvek alapján készült.) Elég egyértelmű a táblázatból, hogy egyenként két-két szak iránt érdeklődnek. Azt is láthatjuk, hogy pedagógus olvasóink döntő többségben a társadalomtudományok — ide sorolva a történelem — és a művészetek körébe tartozó irodalmat kölcsönzik. Ezeket követi a földrajz és az irodalomtudomány. Az adatok sorrendje egyezik az évi kölcsönzés telj es statisztikáj ával. 173
